Rendkívüli falusi adás

Figyelem, falusi hallgatóink, figyelem! Zoltán Károly munkatársunk helyzetjelentését hallják a magyar falvak általános hangulatáról.

Az ország minden vidékén, valamennyi falujában napok óta áll a munka. Megállt a talaj-előkészítés, a vetés, a trágyahordás, elnéptelenedtek a mezők. Szünetel az egyébként is akadozó beszolgáltatás, a szerződéses termények átadása. Szünetel mindenféle terményforgalom. Megállt az élet a magyar falvakban, miközben Budapest lakosságának hősies küzdelme átcsapott a vidéki városokba is. Mindezt azért tartjuk fontosnak hangsúlyozni, mert a kormány megtévesztő szándékkal igyekszik ennek ellenkezőjét elhitetni. A magyar falu tehát egységes frontként áll a budapesti hősök, a még mindig harcoló lakosság mögött. Passzivitásával minden otthon töltött munkanappal olyan terheket rak a kormányra, amely, ha meg tudná menteni helyzetét, még hosszú hónapok múltán, az egész jövő évi esztendőben is éreztetni fogja hatását. Minél tovább tart ez az állapot, a kormány helyzete mindig súlyosabb lesz. A falusi lakosság pontosan tudja ezt. Éppen ezért veti be ezt a jól bevált, ősi fegyverét a véres küzdelemben. Miként a felkelők, a szabadsághősök még mindig harcoló csoportjai sem tágítanak, a parasztság sem hagyja magát megtéveszteni a kormány elnökének nemzeti színű szólamaitól.
A parasztság nem alkuszik! Nem ad hitelt sem a megtévesztő közleményeknek, sem Nagy Imre egyre fokozódó ígéreteinek. A falvak népe nem hagyja magát félrevezetni apró-cseprő, kétes értelmű anyagi természetű kedvezmények hangoztatásától. Az ország népe, és vele együtt a magyar vidék is észrevette, hogy a helyzet a kormány számára egyre kényelmetlenebbé és nehezebbé válik.
Tegnap még nem esett szó arról, hogy Gerőt eltávolítják a párt éléről. Mára megbukott. Tegnap még nem volt szó a szovjet csapatoknak az országból való kivonulásáról. Nagy Imre mára tudomásul vette, hogy a küzdelem első rendű célja az ország teljes függetlenségének kivívása. Máris alkudozik a harcolókkal, s az ország közvéleményével az orosz csapatok kivonulásának kérdésében. Tegnap a szabad világ közvéleménye még csak sejtette, hogy mi történik Budapesten. Ma már mindenki tudja a szabad világban, hogy a magyar nép véres harcot vív függetlenségéért és szabadságáért. A nyugati világ közvéleményének felháborodása ma már Moszkvának is gondot okoz. Két nap alatt elérkeztünk odáig, hogy a pártvezetőség és a kormány kénytelen tárgyalásokat kezdeményezni Moszkvával a nagyobb nemzeti függetlenség és a nagyobb politikai szabadság érdekében.
De vajon akad-e az országban még ember, aki az elmúlt keserves esztendők után még hinni tud azoknak, akik százszor, ezerszer becsapták a népet? Annyiszor csalták meg az ország lakosságát, ahányszor ígéretre nyitották szájukat. Ezért nincs foganatja az ígéreteknek. Ezért folyik a harc még mindig, ezért nem lanyhul az ellenállás a vidéki városokban és a falvakban sem. Az ország egész lakossága rádöbbent arra, hogy ezeknek az óráknak keserves, könnyes, véres áldozata a jövendő záloga. Olyan belépőjegy egy új korszak világába, amely előtt nem lesz szabad nemzet, amely meg ne hajtaná az elismerés zászlaját. A végtelenül fájdalmas áldozatok történelmünk új, és erős forrásai lesznek.
Parasztok! A küzdelem még folyik. Vállaljátok a rátok eső részt! Vegyétek észre, hogy a kormány óráról órára puhul, egyre jobban és jobban enged! Ne engedjétek, hogy elröppenő szavakkal, szépen fogalmazott ígéretekkel válthassa meg előbb-utóbb elkerülhetetlen sorsát! A magyar falu, a magyar vidék, az ország egész lakossága kézzel fogható, visszavonhatatlan és teljes értékű engedményeket követel, amelyek az ország függetlenségének és a lakosság szabadságának zálogát jelentik.

Zoltán Károly munkatársunk szólt a magyar parasztsághoz.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!