Rendkívüli munkásműsor

1956. október 24. 15:30 ● 09:17

Molnár József
00:00 00:00

A műsor leirata

Most következő rendkívüli műsorunkban, Molnár József beszél a fölkelt magyar munkássághoz!

Magyar munkások! Ebben a drámai történelmi pillanatban az egész világ szemetek rajta van. Az októberi tavaszban az új magyar március szele átcsapott az ország határain, ahol nemrég még aknamezők, drótsövények zárták el a magyar népet attól az Európától, amelyhez ezer esztendő óta tartozunk. A világ munkássága az Északi-sarktól a Déli-sarkig, Ázsiától Amerikáig ebben a pillanatban felétek tekint. A magyar név 1848 dicsőséges napjai óta még sohasem ragyogott olyan fényesen, mint ma. Annyi megaláztatás, szégyen után ismét büszkeség magyarnak lenni. Ezt nektek köszönhetjük, fölkelt magyar munkások. Nektek, akiknek a nevében 10 esztendőn keresztül kormányoztak a zsarnokok, Sztálin aljas kiszolgálói és talpnyalói. Tirátok hivatkoztak tíz esztendőn keresztül, amikor a legjobbjainkat vérpadra hurcolták, börtönbe zárták, amikor a sáros magyar országutakon végtelen menetekben vonult el a deportáltak szomorú serege, akiknek egyetlen bűnük volt csak, hogy magyarok voltak, és magyarok akartak maradni az embertelenségben. Tirátok hivatkoztak, amikor megsemmisítették szabadságunkat. Tirátok hivatkoztak, amikor eltörölték a parlamentáris rendszert, amikor a népakarat helyett egyetlen őrült ember akarata döntötte el tízmillió magyar sorsát. Tirátok hivatkoztak, amikor a közel százesztendős munkásmozgalom minden eredményét sárba tiporták, amikor az árulók segítségével a munkásság hősi hagyományokkal tele pártját megsemmisítették. Azt mondották, hogy a ti érdeketek, amikor a szakszervezeteket elrabolták tőletek. Tirátok hivatkoztak, amikor a magyar parasztságot kolhozokba kényszerítették, amikor dolgos magyar parasztcsaládok ezreitől elrabolták a földet. Tirátok hivatkoztak, amikor a rabló beszolgáltatási rendeleteket rákényszerítették a magyar parasztságra, aminek következtében koldus lett a magyar paraszt és koldusok lettetek ti is, asszonyaitok, gyermekeitek éheztek, az egykor Kánaánnak nevezett Magyarországon. Tirátok hivatkoztak, amikor templomainkat meggyalázták, amikor az ország főpapját börtönbe zárták. Tirátok hivatkoztak, amikor Rajk Lászlót és társait hazug, gyalázatos perekben halálra ítélték. A ti nevetekben ütötte le a bakó ezer és ezer magyar hazafi fejét. De ti nem tántorodtatok meg. Ezen a csodálatos októberi napon, amely úgy kerül be a magyar történelembe, mint ezeréves történetünk legdicsőségesebb napja, ti felkeltetek és megmutattátok erőiteket. Ahogy a nagy munkásköltő mondotta, fölmutattátok tömpe ujjaitokat és megrendült a zser..., zsarnoki hatalom. 1848-ban csak a magyar fiatalság szíve lángolt fel, csak a magyar fiatalság mozdult meg a népek akkori tavaszán, és mutatta meg a világnak, hogy a magyar egy nemzetnél sem alábbvaló. Most, száz esztendővel később, a magyar ifjúság hősi megmozdulására ti feleltetek. Van már munkásosztályunk, amely azonos a nemzettel. Érzi a felelősséget a nemzet sorsáért. Most léptetek be igazán a magyar történelembe, eddig csak kitaszítottak voltak, voltatok, a múltban hazátlan bitangnak neveztek benneteket, a háború után pedig Sztálin janicsárjaivá akart formálni az önkény. Ezen a napon megmutattátok, hogy valóban ti vagytok a nemzet vezető társadalmi osztálya. Nem frázis többé ez a kifejezés. A ti dolgos kezeitek, tömpe ujjaitok hatalom.
Tegnap este még úgy látszott, hogy a sátáni erők, a Gerő-féle szovjet ügynökök újra nyakatokra telepszenek, hetyke, kihívó, szemtelen beszéddel akartak megfélemlíteni benneteket. Fenyegetésük azonban pusztába kiáltott szó maradt. Ezekben az órákban szembenéztek az idegen hatalom, a nemzetünk szabadságát sárba tipró szovjet hadsereg tankjaival. Az új miniszterelnök rendre, fegyelemre intett benneteket, és azt ígérte, hogy rövidesen nyilvánosságra hozza azt a programot, amely kielégíti a nemzetet. Mi az a program, amelyért felkelt a magyar ifjúság és a magyar munkásság? Szavakkal, félmegoldásokkal most már nem elégedhetünk meg. A magyar munkásság legelőször is demokráciát akar, minden jelző nélkül. A fölkelt magyar munkásság tudja, hogy jövendőjét, boldog életét nem az igazi és tiszta demokrácia hívei veszélyeztetik, hanem azok, akik a demokrácia szó elé szovjet, népi, vagy mint legújabban szocialista jelszót függesztenek. Az ilyen jelszavakkal ellátott demokrácia nem az igazi szabadságot jelentené, hanem megint csak annak a pártnak az uralmát, amely eltűrte a zsarnok garázdálkodását, amely kiszolgáltatta a magyar népet a szovjet önkénynek. Amely tudomásul vette, hogy ázsiai hordák megbecstelenítették asszonyainkat, kirabolták kamráinkat, lábunkról lehúzták a cipőt, testünkről a rongyot. A magyar munkásság olyan demokráciát akar, amely a magyar nép minden rétegét magába tömöríti, és a magyar nép minden rétegének elismeri a szervezkedési jogát. Egy ember helyett ne egy párt uralkodjon, hanem a magyar nép döntsön pártjain keresztül minden kérdésben.
A magyar munkásságnak nem kell félnie attól, hogy a magyar parasztság, vagy a magyar értelmiség ellene fordul. A magyar munkásság egy a magyar néppel. A magyar nép pedig végre szabad akar lenni. Meg akar szabadulni minden imperialista elnyomástól, és saját képére és hasonlatosságára akarja berendezni az országot. A magyar munkásság olyan társadalmi rendet akar, amelyben a munka eredménye a dolgozóké. Ne vihesse el többé senki az országból javainkat, véres verejtékes munkánk eredményét. Az egész magyar nép azt akarja, hogy a gyárak és üzemek, amelyeket ti építettetek föl a romokból, valóban a tietek legyen. Ti döntsétek el, hová fordítsátok a hasznot, mit termeljetek, és hogyan dolgozzatok. Ne higgyetek azoknak, akik most júdáscsókkal járulnak elétek, a Gerő-féle árulóknak, akik most ismét tirátok hivatkozva szeretnék megvédeni azt a gyalázatos rendszert, amely eljátszotta hazánk szabadságát, amely gyermekeiteket, asszonyaitok szájából tíz éven keresztül naponta ütötte ki a falatot csak azért, hogy egy idegen hatalomnak engedelmeskedve Sztálinvárosokat, légvárakat emeljen. A gyárak, az üzemek a tiétek. Tiétek minden gép, tiétek minden csavar. Védjétek meg őket, de ne csak az esztelen rombolástól, hanem azoktól is, akik a ti nevetekben az államkapitalizmus kizsákmányoló karmai közé akarják visszajuttatni, hogy ezután újból hazudhassanak nektek az életszínvonal emeléséről, a jólétről, amikor gyermekeitek, asszonyaitok éheznek.
Munkások! Magyarok! Ne adjátok fel addig a küzdelmet, amíg a legégetőbb kérdésekre feleletet nem kaptok. Nem vagytok egyedül. Veletek az egész világ dolgozó népe! És veletek az egész magyarság az ország határain kívül és belül. Ezekben az órákban könny gyűlik minden magyarnak a szemébe Ausztráliától, Amerikától és Európától a legeldugottabb óceáni szigetekig mindenütt, ahol magyarok élnek. Ezek a könnyek azonban már nem a bánat, nem a fájdalom, hanem a büszkeség könnyei. A magyar név megint szép lett, méltó régi nagy híréhez. És ebben nektek magyar munkásoknak, a ti hősi, forradalmi kiállástoknak van legnagyobb része. Ezt a nemzet sohasem felejti el.

Kedves hallgatóink! Rendkívüli műsort közvetítettünk. Molnár József beszélt a felkelt magyar munkássághoz.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-10-24 15:30
Hossz0:09:17
CímRendkívüli munkásműsor
MűsorkategóriaMunkásműsor
Ismétlések
1956-10-24 15:30
SzerkesztőMolnár József
Műsor letöltése MP3