Kalendárium

1956. október 22. 6:35 ● 04:56

Bogyay Tamás
00:00 00:00

A műsor leirata

Szünetjel

Ma 1956. október 22-e, hétfő van. Budapesten a nap 6 óra 13 perckor kelt, és 16 óra 44 perckor nyugszik. A fogyó hold délelőtt negyed tíz előtt két perccel megy le és 18 óra 24 perckor jön fel újra. A katolikus naptárban Mária Salomé, a protestánsokéban Előd neve áll.

Nagy dátumokban ma sincs hiány, a rövid öt perc alatt nem is tekinthetjük valamennyit végig. De semmiképp sem maradhat ki 1811. október 22-e. Ezen a napon született a Sopron megyei Doborjánban Liszt Ferenc. Különös, nyugtalan idők voltak. Az emberek sosem tudták, mikor zúdítja rá Napóleon Európára a háború fergetegét. És épp akkor, amikor Liszt Ádámnak, az Esterházyak gazdatisztjének fia megszületett éjszakánként mindenki riadtan nézett az égre és szorongva figyelt egy nagy üstököst. Senki sem sejtette, hogy ugyanakkor itt a Földön micsoda üstökösszerű, ragyogó életpálya indult el, Liszt Ferencé, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészéé. Világhírre tett szert, Európában szinte mindenütt otthon volt. Bár magyarul nem is tudott, mégis büszkén közénk tartozónak vallotta magát. Nemcsak szóval, de tettel is, művek, írások, alapítványok, adományok hosszú sorával.

Szignál

1882-ben ezen a napon halt meg Budapesten Arany János. Már régóta betegeskedett, október 10-én egy kis sétán meghűlt, és két hét sem telt el, vége lett sok nehéz órát, küzdelmet látott, de bensőleg gazdag és munkás életének. Az igazi szerénység épp a legnagyobbak kiváltsága. Épp az ellenkezője igaz annak, amit egyik, öregkori szép versében saját életművéről írt.

"Földi pályám, ami nézi,
Annak immár vége lesz
Vissza senki nem idézi,
S rövid foglalatja ez:
Mély homályban, éjféltájban
Kis fény is, ha nagynak tetszik
Hogy a Föld körén bolyongtam
Egy barázdát én is mondtam.
Az emberek ráveték pillantásukat egy percig
S egy tudós tán megfigyelt
És lapjára sok száz jelhez
Ahol csillagfutást elveszt
Könnyed, vékony karcolással
Rólam is tőn némi jelt.
Mire reggel ő sem ismer
S összevéti annyi mással
A jövendő nemzedék
Mely se kérdi, se tudja,
Nem is igen lesz rá gondja,
Hogy itt éltem, s a tömegben
Én is lantot pengeték."

Szignál

A zenész és költő után egy nagy festőre kell még gondolnunk. 1906-ban, ötven évvel ezelőtt ezen a napon halt meg a franciaországi Aix-ben Paul Cézanne, a XX. század nagy művészeti forradalmainak elindítója. Az impresszionizmusból indult ki, és élete végéig azt hirdette, hogy a természet közvetlen optikai átélése a művészet alapja. De amikor a látottakat papírra és vászonra vitte, már nem a pillanat felületes benyomását, hanem a látható világ legmélyebb lényegét próbálta visszaadni. Programadó mesterüknek tekintették később a világot mértani testekben ábrázoló kubisták, és az ő anyagot és természetet átformáló merészségéből indult ki a mozgalom, amely végül a tárgytalan, absztrakt festészethez vezetett. Az Aix-i kalaposmesterből lett bankár fia annak idején hiába próbálkozott ismételten bejutni a párizsi képzőművészeti főiskolára. Mint tehetségtelent, mindig visszavetették. Ma Giotto, Leonardo és Michelangelo mellé állítja a művészettörténet, annyira új utat mutatott a XX. század festészetének.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-10-22 6:35
Hossz0:04:56
CímKalendárium
MűsorkategóriaIsmeretterjesztő
SzerkesztőBogyay Tamás
Műsor letöltése MP3