00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
XII. Pius pápa „Luctuosissimi eventus, Gyászosnál gyászosabb események” kezdetű apostoli körlevelében a múlt héten fölhívta a világ valamennyi püspökét, az egész katolikus világot, és különösen a kicsinyeket, a gyermekeket, akiket angyaloknak nevezett, hogy könyörögjenek az egek urához az üldözött magyar népért és a Magyarországot megillető szabadságért és békéért. A barbár erőszak és a szörnyű vérontás most arra indították a Szentatyát, hogy újabb apostoli körlevélben fejezze ki ünnepélyes tiltakozását. Az egyház történelmében még nem volt példa arra, hogy egy nép ügyében ilyen rövid idő alatt egymás után két apostoli körlevélben fordult volna az egyház feje a világ püspökeihez. XII. Pius pápa apostoli körlevele bizonyítja, hogy az egész világ lelkiismeretét megrendítette a magyar tragédia.
Most felolvassuk XII. Pius pápa „Datis nuperrime, Legutóbb kiadott” kezdetű apostoli körlevelét.
Legutóbb kiadott apostoli körlevelünkben, amelyet a világ katolikus püspökeihez intéztünk, kifejeztük reménységünket, hogy Magyarország igen nemes népének végre megvirrad a békesség új világa, amely az igazságon és a szabadságon alapul, mivel akkor úgy láttuk, hogy ebben az országban az események kedvezőre fordultak. Ám a későbben érkező hírek lelkünket fájdalmas keserűséggel töltötték el. Ismeretes, hogy Magyarország városaiban és falvaiban ismét ömlik nemes vére a magyar népnek, amely szívének legmélyéből óhajtozza a neki jogosan kijáró szabadságot. Ismeretes az is, hogy a nehéz küzdelmek árán kivívott nemzeti intézményeket megdöntötték és elpusztították. Az emberi jogokat meggyalázták, és a vérbe döntött népre új rabszolgaságot adtak. Lelkiismeretünk parancsa megszabja, hogy tiltakozzunk, és a világ elé tárjuk ezt a szörnyű ügyet, amely nem csak a katolikus világot, de minden szabad nemzetet forró bánattal és fölháborodással tölt el. Azoknak, akik felelősek ezekért a gyászos eseményekért, be kell látniuk, hogy a népnek jogosan kijáró szabadságot nem lehet vérbe folytatni. Mi, akik atyai lélekkel őrködünk minden nép fölött, ünnepélyesen kihirdetjük, hogy az erőszak és az igazságtalan vérontás, bárki folyamodjék is ehhez, sohasem engedhető meg. És ismét arra kell intenünk minden népet és minden társadalmi osztályt, hogy a békének az igazságon és a szabadságon kell alapulnia, és a szeretetből kell meríteni éltető elemét. Ma is érvényesek a szavak, amelyeket Isten Kainhoz intézett: „A Te fivéred kiontott vére hozzám kiált a földről!” És éppen ezért a magyar nép kiontott vére fölkiált az egek urához, mint igaz bíróhoz, aki noha az egyes emberek bűnét haláluk után torolja meg, néha, miként a történelem bizonyítja, már ebben az életben is lesújt a kormányon ülőkre, és magukra a népekre is, akik az igazságtalanságot elkövették. Vajh ha megilletné az irgalmas Isten a felelősök szívét, hogy vége szakadjon az igazságtalanságnak és az erőszaknak, és ekképpen megtalálva az igaz rendet, a nemzetek boldog derűben helyre állítsák maguk között a békét! Könyörgésünket az egek urához emeljük, hogy azoknak, akik a gyötrelmes események során életüket vesztették, adja meg az örök világosságot és békességet a mennyekben, és hű óhajtásunk, hogy minden keresztény csatlakozzék ez imádságunkhoz. Kifejezve ezeket az érzelmeinket, az égi kegyelmek zálogául és atyai szeretetünk bizonyságául küldjük nektek tisztelendő testvérek a rátok bízott nyájnak, és különösen a szeretett magyar népnek, apostoli áldásunkat.
Kelt Szent Péternél, 1956. november 5-én, pápaságunk 18-ik évében, XII. Pius pápa.
Felolvastuk XII. Pius pápa „Datis nuperrime, Legutóbb kiadott” kezdetű apostoli körlevelét, amelyben a Szentatya a magyarországi vérontások ellen tiltakozik.
Most felolvassuk XII. Pius pápa „Datis nuperrime, Legutóbb kiadott” kezdetű apostoli körlevelét.
Legutóbb kiadott apostoli körlevelünkben, amelyet a világ katolikus püspökeihez intéztünk, kifejeztük reménységünket, hogy Magyarország igen nemes népének végre megvirrad a békesség új világa, amely az igazságon és a szabadságon alapul, mivel akkor úgy láttuk, hogy ebben az országban az események kedvezőre fordultak. Ám a későbben érkező hírek lelkünket fájdalmas keserűséggel töltötték el. Ismeretes, hogy Magyarország városaiban és falvaiban ismét ömlik nemes vére a magyar népnek, amely szívének legmélyéből óhajtozza a neki jogosan kijáró szabadságot. Ismeretes az is, hogy a nehéz küzdelmek árán kivívott nemzeti intézményeket megdöntötték és elpusztították. Az emberi jogokat meggyalázták, és a vérbe döntött népre új rabszolgaságot adtak. Lelkiismeretünk parancsa megszabja, hogy tiltakozzunk, és a világ elé tárjuk ezt a szörnyű ügyet, amely nem csak a katolikus világot, de minden szabad nemzetet forró bánattal és fölháborodással tölt el. Azoknak, akik felelősek ezekért a gyászos eseményekért, be kell látniuk, hogy a népnek jogosan kijáró szabadságot nem lehet vérbe folytatni. Mi, akik atyai lélekkel őrködünk minden nép fölött, ünnepélyesen kihirdetjük, hogy az erőszak és az igazságtalan vérontás, bárki folyamodjék is ehhez, sohasem engedhető meg. És ismét arra kell intenünk minden népet és minden társadalmi osztályt, hogy a békének az igazságon és a szabadságon kell alapulnia, és a szeretetből kell meríteni éltető elemét. Ma is érvényesek a szavak, amelyeket Isten Kainhoz intézett: „A Te fivéred kiontott vére hozzám kiált a földről!” És éppen ezért a magyar nép kiontott vére fölkiált az egek urához, mint igaz bíróhoz, aki noha az egyes emberek bűnét haláluk után torolja meg, néha, miként a történelem bizonyítja, már ebben az életben is lesújt a kormányon ülőkre, és magukra a népekre is, akik az igazságtalanságot elkövették. Vajh ha megilletné az irgalmas Isten a felelősök szívét, hogy vége szakadjon az igazságtalanságnak és az erőszaknak, és ekképpen megtalálva az igaz rendet, a nemzetek boldog derűben helyre állítsák maguk között a békét! Könyörgésünket az egek urához emeljük, hogy azoknak, akik a gyötrelmes események során életüket vesztették, adja meg az örök világosságot és békességet a mennyekben, és hű óhajtásunk, hogy minden keresztény csatlakozzék ez imádságunkhoz. Kifejezve ezeket az érzelmeinket, az égi kegyelmek zálogául és atyai szeretetünk bizonyságául küldjük nektek tisztelendő testvérek a rátok bízott nyájnak, és különösen a szeretett magyar népnek, apostoli áldásunkat.
Kelt Szent Péternél, 1956. november 5-én, pápaságunk 18-ik évében, XII. Pius pápa.
Felolvastuk XII. Pius pápa „Datis nuperrime, Legutóbb kiadott” kezdetű apostoli körlevelét, amelyben a Szentatya a magyarországi vérontások ellen tiltakozik.
Információk
Adásba került | 1956-11-06 22:16 |
Hossz | 0:05:46 |
Cím | XII. Pius pápa apostoli körlevele |
Műsorkategória | Egyházi műsor |
Ismétlések |
1956-11-06 22:16 |
Szerkesztő | Horváth Béla |