Széljegyzetek

Végül Gallicus megismétli legutóbbi Reflektorának néhány mondatát, amelyeket különösen fontosnak tart.

Azaz erkölcs, amelyet a forradalom megteremtett, vakítóan káprázatos. Lám, szolgaságából feltámadt egy nemzet, amelyről azt mondották még országló uraik is, hogy erényeiben megromlott, hogy ifjúsága afféle alvilági generáció, hogy tömegei durva szenvedélyek, gyűlöletek, faji elfogultságok, a bosszúvágy orkánló indulatai hatják át. Még olyat is olvastunk egyszer az egyik külföldi napilapban, hogy Isten ments a magyar felszabadulástól, mert ez a felszabadulás maga lesz a poklok pokla, pernyévé változik minden, lángba és vérbe borul Pannónia. Nos, ez a nemzet szörnyű erővel széttörte bilincsét, de forradalmát oly higgadtan, méltóságteljesen, a legfelsőbb rendű ember önuralmával hajtotta végre, hogy a világ már azt sem tudja, miként leljen szavakat méltatására. Nagy-Britannia vezető politikai gondolkodója azt mondotta tegnap, hogy a magyar csoda nem azért csoda, mert egy kis nép végzett egy nagy zsarnoksággal, egy törpe nemzet hátráltatott meg egy világbirodalmat, mert a puszta hit és a meztelen ököl lett úrrá a páncélszörnyetegeken, hanem azért csoda, mert ez a kis nép, ez a törpe nemzet legyőzte önmagát is, legyőzte keserűségeit, bosszúvágyát, legyőzte halottainak emlékét és múlhatatlan gyászát. Legyőzött minden ösztönt és passziót, csakhogy tiszta arccal és fénylő szemmel indulhasson el a szabadság és az igazság útján. Ha engedne a felbujtóknak, álarcos ÁVH-provokatőröknek, ha letérne az önuralom megváltó útjáról és beletörődnék abba, hogy felkorbácsolják szenvedélyeit, a forradalom győzelmét és szabadságát játszaná el.

Szignál

Széljegyzeteinket közvetítettük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!