Keresés |
00:00 | 00:00 | |
A műsor leirata
Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi szabadságharc eseményeivel foglalkozó külföldi cikkeket ismertetjük.
Szignál
Ezt a beszámolót a francia sajtó mai cikkeinek ismertetésével kezdjük. A konzervatív Figaro külpolitikai hírmagyarázója megállapítja, hogy a magyarországi helyzet a legvéresebb háború képét mutatja. Egy idegen hatalom fegyverei mészárolják a lakosságot, ám a forradalmárok hősi ellenállási vágyát ez sem hűti le. A Figaro megállapítja, hogy az egész kommunista rendszer alapjaiban ingott meg. Egész bizonyossággal még nem állapítható meg, hogy milyen erőkre támaszkodik a forradalom. De úgy látszik, hogy valamennyi társadalmi osztály munkások, parasztok, diákok és polgári értelmiségiek részt vesznek benne. A francia lap szerint a zűrzavar közben egy dolog bizonyos, a forradalmárok és a szabadságharcosok valamennyien a szovjet hadsereg gyors kitakarodását kívánják.
A Convas című francia baloldali lap ezeket állapítja meg:
A magyar forradalom által felvetett probléma meghalad minden eddigi liberálisabb kommunista elképzelést a belső reformok, valamint a népi demokráciák és a Szovjetunió viszonya tekintetében. A magyar forradalom minden túlzás nélkül új helyzet elé állítja az egész európai hatalmi egyensúlyt. A Szovjetunió mindenképpen zsákutcába jutott. Akkor is, ha az orosz hadsereg kíméletlenül kiírtja a szabadsághős hazafiakat, és akkor is, ha tűri, hogy a forradalom szovjetellenes nézetei diadalmaskodjanak. Az első esetben kénytelen volna feladni a sztálintalanítás politikáját, a másodikban viszont elvesztené azt rendszert, amely eddig hatalmi helyzetének oszlopa volt. Mindenesetre kétségtelen, hogy a magyar forradalomnak már a nemzeti kommunizmus sem kell. A dolgok logikája teljes rendszerváltozást követel. Nevezetesen azt, hogy Magyarországon újra megszülessék a parlamenti demokrácia.
A szocialista Franc-Tireur vezércikkének címe: A szabadság forradalma. A cikk fölteszi a kérdést, vajon tűrheti-e a Nyugat és az Egyesült Nemzetek, hogy a szovjet megszállók egy egész népet büntetlenül kiirtsanak? A szocialista újság megállapítása szerint az Egyesült Nemzetek Alapokmánya a leghatározottabban megtiltja, hogy tagjainak egyike beavatkozzék egy másik tag belügyeibe. Magyarországon pontosan az alapokmányba ütköző idegen beavatkozásról van szó, éppen úgy, mint annak idején a koreai háború kirobbanásakor. A France-Soir ma déli számának főcíme: 7 óra 22 perckor a szabadságharcosok visszautasították a fegyverletételt. 7 óra 30 perckor ismét áll a harc Budapesten. Az új kormány megalakult, de máris túlhaladták az események. Egész Nyugat-Magyarország a szabadságharcosok kezén van a jelek szerint. Az osztrák-magyar határzónát is ellenőrzésük alatt tartják. A lap címoldalán egy budapesti fényképet közölt, amely egy szovjet tankot ábrázol, amint végighalad a Duna-parton. Egy másik fénykép azt mutatja, amint Nickelsdorfban, az osztrák határon egy osztrák mentőautó körül sebesült magyar szabadságharcosokat részesítenek elsősegélyben.
Svédországban valamennyi reggeli újság első oldalon hozza a budapesti híreket, és valamennyien vezércikket közölnek a magyar szabadságharcosok dicsőítéséről. A legnagyobb skandináv lap, a Dagens Nyheter vezércikke e szavakkal fejeződik be:
Valóban nem lehet szavakat találni annak kifejezésére, milyen hihetetlen feszültség, milyen mélységes csodálat és milyen emberi együttérzés tölt el bennünket a magyar szabadságharcosok iránt. Éppen ilyen mély a megvetés és elkeseredésünk a Vörös Hadsereg véres cselekedeteivel szemben. Magyarország felséged lábai előtt hever - ezt jelentette 1849-ben az orosz generális, aki leverte a Kossuth-féle szabadságharcot. Magyarország most még nem hever a kommunista felségek lábainál, és a valóságban soha sem fogja ezt tenni. Ezt tudja az egész világ és tudja maga Moszkva is. Ezeket írta a Dagens Nyheter.
A Morgan Tidningen, a svéd szociáldemokrata kormány napilapja a következőket mondja:
A valóság az, hogy a Szovjetunió máris elvesztette mindazt a kevés bizalmat, amit az elmúlt években szerzett magának. Ha Zsukov marsall Vörös Hadserege leveri a magyar felkelést, a Szovjetunió elvesztette ezt a háborút. A szabadságharcosok meghalhatnak, de az ideál, amelyért harcoltak, halhatatlan.
A liberális Stocholms-Tidningen vezércikkében ezt írja:
A harcot mindenképpen Moszkva vesztette el. Ami most történik Budapesten soha többé nem tehető jóvá. Egy nemzet mozdult meg. Ezt a megmozdulást már nem lehet holmi enyhébb kommunizmussal levezetni. Az, ami Budapesten történik az egész szovjet világbirodalom alapjait rázza meg. Bebizonyosodott, hogy nem lehet a problémákat vérrel és vassal megoldani. Az a vér, amelyik Magyarországon ömlik és ömlött nem folyhat hiába.
A Berlingske Tidende vezércikének ez a címe: Mély tisztelet a magyar hősiesség előtt. Az oslói Arbetarbladet vezércikkéből idézzük ezeket a sorokat:
A magyar munkások vére a forradalomért hullik. Nem a kommunista zászló vörös színe ez, hanem az emberi szabadság és a nemzetközi testvériség zászlajának csillogó vérvöröse. Ez az a zászló, amely 1848-ban is lobogott már a magyar szabadságharcosok csoportja élén. A magyar munkások méltók a régi tradíciókhoz, mind a magyar, mind a nemzetközi munkásosztály tradíciójához.
Az olasz sajtó a szenvedélyes felháborodás hangján ír a szovjet csapatok beavatkozásáról. A Tempo című lap közli a magyar dolgozók Budapesten kinyomtatott követeléseinek fényképmásolatát. A Messagero az orosz csapatok kegyetlenkedésének nemzetközi megbélyegzését sürgeti és Nagy Imrét árulónak nevezi, mert rászabadította az orosz csapatokat a magyar népre. A Popolo című szociáldemokrata lap az orosz kommunisták válságáról és a Nenni-féle szocialisták Magyarország melletti kiállásának jelentőségéről ír. A Popolo szerint a magyar eseményeknek már hatása mutatkozik az olasz belpolitikai életben is. A Giustizia "Van egy harmadik út is" című vezércikkében kiemeli, hogy se a fasizmust, se a kommunizmust nem kívánja a magyar nép és a jövő útját egy nyugati mintájú, haladó demokráciában keresi.
A Quotidiano ezeket írja:
Most derül ki még a legmakacsabb, a legkonokabb társutasok előtt is, mennyire hazugok voltak a kommunisták által 99 százalékban megnyert választások. Ha ezek az eredmények igazak lettek volna, akkor most 1 százalék magyar harcolna 90 százalék kommunista ellen. Csakhogy ennek éppen a fordítja igaz. Alig 1 százaléknyi az a csoport, amely Nagy Imre és a Szovjetunió mellé állt küzdelmében.
A Secolo azt írja, hogy a vérbe és lángban álló Magyarországon a kommunizmus végleges bukása következik be. A Popolo d'Italia szerint a magyar nép megmutatta egész Európának hogyan kell az igaz ügyért kiállni és ha kell meghalni. A vörös csillag végleg lehanyatlott Magyarországon és az ősi magyar zászló díszíti újra az országot, írja végül a lap.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A nap folyamán érkező jelentések nagy számát tekintetbe véve, ma is több sajtószemlét adunk. Ez ma harmadik sajtótájékoztatónk volt.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.
Államvédelmi kötelékek, figyelem! Az ország nagy része a felkelők kezén van. Az oroszok mellett csak a hazaárulók vannak.
Szignál
Ezt a beszámolót a francia sajtó mai cikkeinek ismertetésével kezdjük. A konzervatív Figaro külpolitikai hírmagyarázója megállapítja, hogy a magyarországi helyzet a legvéresebb háború képét mutatja. Egy idegen hatalom fegyverei mészárolják a lakosságot, ám a forradalmárok hősi ellenállási vágyát ez sem hűti le. A Figaro megállapítja, hogy az egész kommunista rendszer alapjaiban ingott meg. Egész bizonyossággal még nem állapítható meg, hogy milyen erőkre támaszkodik a forradalom. De úgy látszik, hogy valamennyi társadalmi osztály munkások, parasztok, diákok és polgári értelmiségiek részt vesznek benne. A francia lap szerint a zűrzavar közben egy dolog bizonyos, a forradalmárok és a szabadságharcosok valamennyien a szovjet hadsereg gyors kitakarodását kívánják.
A Convas című francia baloldali lap ezeket állapítja meg:
A magyar forradalom által felvetett probléma meghalad minden eddigi liberálisabb kommunista elképzelést a belső reformok, valamint a népi demokráciák és a Szovjetunió viszonya tekintetében. A magyar forradalom minden túlzás nélkül új helyzet elé állítja az egész európai hatalmi egyensúlyt. A Szovjetunió mindenképpen zsákutcába jutott. Akkor is, ha az orosz hadsereg kíméletlenül kiírtja a szabadsághős hazafiakat, és akkor is, ha tűri, hogy a forradalom szovjetellenes nézetei diadalmaskodjanak. Az első esetben kénytelen volna feladni a sztálintalanítás politikáját, a másodikban viszont elvesztené azt rendszert, amely eddig hatalmi helyzetének oszlopa volt. Mindenesetre kétségtelen, hogy a magyar forradalomnak már a nemzeti kommunizmus sem kell. A dolgok logikája teljes rendszerváltozást követel. Nevezetesen azt, hogy Magyarországon újra megszülessék a parlamenti demokrácia.
A szocialista Franc-Tireur vezércikkének címe: A szabadság forradalma. A cikk fölteszi a kérdést, vajon tűrheti-e a Nyugat és az Egyesült Nemzetek, hogy a szovjet megszállók egy egész népet büntetlenül kiirtsanak? A szocialista újság megállapítása szerint az Egyesült Nemzetek Alapokmánya a leghatározottabban megtiltja, hogy tagjainak egyike beavatkozzék egy másik tag belügyeibe. Magyarországon pontosan az alapokmányba ütköző idegen beavatkozásról van szó, éppen úgy, mint annak idején a koreai háború kirobbanásakor. A France-Soir ma déli számának főcíme: 7 óra 22 perckor a szabadságharcosok visszautasították a fegyverletételt. 7 óra 30 perckor ismét áll a harc Budapesten. Az új kormány megalakult, de máris túlhaladták az események. Egész Nyugat-Magyarország a szabadságharcosok kezén van a jelek szerint. Az osztrák-magyar határzónát is ellenőrzésük alatt tartják. A lap címoldalán egy budapesti fényképet közölt, amely egy szovjet tankot ábrázol, amint végighalad a Duna-parton. Egy másik fénykép azt mutatja, amint Nickelsdorfban, az osztrák határon egy osztrák mentőautó körül sebesült magyar szabadságharcosokat részesítenek elsősegélyben.
Svédországban valamennyi reggeli újság első oldalon hozza a budapesti híreket, és valamennyien vezércikket közölnek a magyar szabadságharcosok dicsőítéséről. A legnagyobb skandináv lap, a Dagens Nyheter vezércikke e szavakkal fejeződik be:
Valóban nem lehet szavakat találni annak kifejezésére, milyen hihetetlen feszültség, milyen mélységes csodálat és milyen emberi együttérzés tölt el bennünket a magyar szabadságharcosok iránt. Éppen ilyen mély a megvetés és elkeseredésünk a Vörös Hadsereg véres cselekedeteivel szemben. Magyarország felséged lábai előtt hever - ezt jelentette 1849-ben az orosz generális, aki leverte a Kossuth-féle szabadságharcot. Magyarország most még nem hever a kommunista felségek lábainál, és a valóságban soha sem fogja ezt tenni. Ezt tudja az egész világ és tudja maga Moszkva is. Ezeket írta a Dagens Nyheter.
A Morgan Tidningen, a svéd szociáldemokrata kormány napilapja a következőket mondja:
A valóság az, hogy a Szovjetunió máris elvesztette mindazt a kevés bizalmat, amit az elmúlt években szerzett magának. Ha Zsukov marsall Vörös Hadserege leveri a magyar felkelést, a Szovjetunió elvesztette ezt a háborút. A szabadságharcosok meghalhatnak, de az ideál, amelyért harcoltak, halhatatlan.
A liberális Stocholms-Tidningen vezércikkében ezt írja:
A harcot mindenképpen Moszkva vesztette el. Ami most történik Budapesten soha többé nem tehető jóvá. Egy nemzet mozdult meg. Ezt a megmozdulást már nem lehet holmi enyhébb kommunizmussal levezetni. Az, ami Budapesten történik az egész szovjet világbirodalom alapjait rázza meg. Bebizonyosodott, hogy nem lehet a problémákat vérrel és vassal megoldani. Az a vér, amelyik Magyarországon ömlik és ömlött nem folyhat hiába.
A Berlingske Tidende vezércikének ez a címe: Mély tisztelet a magyar hősiesség előtt. Az oslói Arbetarbladet vezércikkéből idézzük ezeket a sorokat:
A magyar munkások vére a forradalomért hullik. Nem a kommunista zászló vörös színe ez, hanem az emberi szabadság és a nemzetközi testvériség zászlajának csillogó vérvöröse. Ez az a zászló, amely 1848-ban is lobogott már a magyar szabadságharcosok csoportja élén. A magyar munkások méltók a régi tradíciókhoz, mind a magyar, mind a nemzetközi munkásosztály tradíciójához.
Az olasz sajtó a szenvedélyes felháborodás hangján ír a szovjet csapatok beavatkozásáról. A Tempo című lap közli a magyar dolgozók Budapesten kinyomtatott követeléseinek fényképmásolatát. A Messagero az orosz csapatok kegyetlenkedésének nemzetközi megbélyegzését sürgeti és Nagy Imrét árulónak nevezi, mert rászabadította az orosz csapatokat a magyar népre. A Popolo című szociáldemokrata lap az orosz kommunisták válságáról és a Nenni-féle szocialisták Magyarország melletti kiállásának jelentőségéről ír. A Popolo szerint a magyar eseményeknek már hatása mutatkozik az olasz belpolitikai életben is. A Giustizia "Van egy harmadik út is" című vezércikkében kiemeli, hogy se a fasizmust, se a kommunizmust nem kívánja a magyar nép és a jövő útját egy nyugati mintájú, haladó demokráciában keresi.
A Quotidiano ezeket írja:
Most derül ki még a legmakacsabb, a legkonokabb társutasok előtt is, mennyire hazugok voltak a kommunisták által 99 százalékban megnyert választások. Ha ezek az eredmények igazak lettek volna, akkor most 1 százalék magyar harcolna 90 százalék kommunista ellen. Csakhogy ennek éppen a fordítja igaz. Alig 1 százaléknyi az a csoport, amely Nagy Imre és a Szovjetunió mellé állt küzdelmében.
A Secolo azt írja, hogy a vérbe és lángban álló Magyarországon a kommunizmus végleges bukása következik be. A Popolo d'Italia szerint a magyar nép megmutatta egész Európának hogyan kell az igaz ügyért kiállni és ha kell meghalni. A vörös csillag végleg lehanyatlott Magyarországon és az ősi magyar zászló díszíti újra az országot, írja végül a lap.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A nap folyamán érkező jelentések nagy számát tekintetbe véve, ma is több sajtószemlét adunk. Ez ma harmadik sajtótájékoztatónk volt.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.
Államvédelmi kötelékek, figyelem! Az ország nagy része a felkelők kezén van. Az oroszok mellett csak a hazaárulók vannak.
Információk
| Adásba került | 1956-10-27 16:21 |
| Hossz | 0:09:28 |
| Cím | Nemzetközi sajtószemle |
| Műsorkategória | Nemzetközi sajtószemle |
| Ismétlések |
1956-10-27 16:21 |
| Szerkesztő | Thury Zoltán |