00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Nemzetközi sajtószemle következik. A magyar események külföldi visszhangját ismertetjük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel ma is több sajtótájékoztatót adunk a nyugati lapok cikkeiről. Ez mai második sajtószemlénk.
Szignál
Az amerikai lapok a szuezi események ellenére rendkívül nagy figyelmet fordítanak a magyarországi fejleményekre. Az érdeklődésre jellemző, hogy a New York Times mai számában három vezércikk foglalkozik a közép- és kelet-európai szovjet politika problémáival, a magyar helyzettel és a legutóbbi magyarországi vonatkozású moszkvai hírekkel. Beszámolunk röviden a New York Times három vezércikkéről.
Az első a közép- és kelet-európai szovjet politika jövendő útját kutatja. Idézünk a cikkből:
Nem kérdés, hogy hatalmas válság fenyegeti a magyar helyzet alakulása miatt a Szovjetuniót. Magyarországon a kommunizmus csődje vitathatatlanul bekövetkezett. Nagy Imre miniszterelnök, aki kommunista, bejelentette tegnap, hogy Magyarország kilép a varsói szövetségből, az ország ezentúl semleges, és ugyanakkor tiltakozott a szovjet csapatok beözönlése ellen. Az sem kétséges, hogy a lengyel nép a legnagyobb mértékben rokonszenvezik a magyar néppel ezeknek a követeléseknek elhangzásakor. Hírek vannak arról is, hogy Romániában az egyetemi hallgatók ugyancsak tüntetnek. A román népi demokratikus hatóságok Románia nyugati körzeteibe megtiltották a beutazást. Úgy látszik, hogy a kedden bejelentett szovjet engedmények megint elkéstek Közép- és Kelet-Európában. Moszkva valószínűleg azt remélte, hogy az engedmények bejelentésével Magyarországot visszatéríti a kommunista táborhoz, és a kelet-európai forradalmi szellem tovább terjedése elé az ígéretek gátat emelnek. Nagy Imre tegnapi kijelentései bizonyítják, hogy Magyarország nem szándékszik visszatérni Moszkvához, és a romániai tüntetések azt igazolják, hogy a forradalmi szellem terjedését nem sikerült meggátolni.
A New York Times cikke így folytatódik:
Magyarországra újabb és újabb szovjet alakulatok érkeznek. Az a kérdés, megkísérli-e a Szovjetunió Magyarország újabb elfoglalását a közel-keleti fejlemények ürügyén, és rászánja-e magát, hogy újabb ezrek halálát okozza? Nagy Imre bejelentette, hogy Magyarország kilép a varsói egyezményből, és a szovjet csapatok további jelenlétének nincs semmi jogi alapja. A további vérontás veszélye nem múlik el mindaddig, amíg a szovjet egységeket ki nem vonják Magyarországról.
Ezeket a sorokat a New York Times három, Magyarországgal foglalkozó vezércikkének egyikéből idéztük.
Most ismertetjük a másodikat:
A Szovjetunió a jelek szerint habozik, hogy megfélemlítse-e Magyarországot, vagy az egyiptomi háborút aknázza-e ki? A legutóbbi jelentések azt mutatják, hogy a szovjet külpolitika vonala nem következetes. Moszkva tegnap felszólította az úgynevezett bandungi nagyhatalmakat értekezlet összehívására, amelyen egyiptomi tűzszünetet követelnek. Ezzel a lépéssel a szovjet kormány a nyugati imperializmus és gyarmatosítás megbélyegzésére törekszik. Moszkvának ritkán nyílt ilyen megfelelő alkalma, hogy ezer millió afrikai és ázsiai előtt elítéljen két nyugati nagyhatalmat. Csakhogy Magyarország a Szovjetunió tekintélyére súlyos csapásokat mért. Magyarország úgy határozott, hogy kilép a kommunista táborból. Moszkva azzal a gondolattal kacérkodik, hogy erőszakot alkalmaz. Az ilyen lépés megsemmisítené a moszkvai politika közel-keleti lehetőségeit. Megnehezíti szovjet szempontból a közép-európai helyzetet Lengyelország Magyarország iránti rokonszenvének kinyilvánítása. A magyarok megtámadása könnyen újabb lengyel felkelést válthat ki. A Magyarország elleni ellenséges lépések kétségtelenül hatást gyakorolnának az amerikai-szovjet kapcsolatokra is, amelyről pedig Eisenhower elnök kedden azt mondta, új együttműködés lehetősége nyílhat meg a két ország között. Ezeket írta a New York Times második, Magyarországgal foglalkozó vezércikke.
A lap harmadik cikkéről egészen röviden számolunk be. E szerint a szovjet vezetők a lakosságot kedvezőtlen magyarországi hírekre készítik fel. Megkezdték a magyarországi szovjet személyzet és katonaság családtagjainak hazaszállítását is. A szovjet lapok egyre nehezebben kozmetikázhatják a magyarországi helyzetet olvasóik előtt - állapítja meg a New York Times.
Mostani sajtótájékoztatónk második részében, kedves hallgatóink, arról számolunk be, hogy a semleges Svájc sajtója mit ír az újabb szovjet egységek Magyarországra való beözönléséről.
A Suisse "A csatlósok táborában" című vezércikkében Hruscsovot bírálja. A XX. pártkongresszuson Hruscsov nagy hangon kijelentette, hogy a Szovjetunió és a csatlósok között testvéri együttműködés uralkodik. Zsukov marsall a hadseregek összhangjára és szolidaritására volt büszke. Most azután az események megmutatták - írja a lap - hogy a szolidaritás valóban létezik, de csak az úgynevezett csatlósok között, és ez az együttműködés egyhangúan a Szovjetunió ellen nyilatkozik meg. Magyarországon és Lengyelországban pillanatnyilag csend van, de ez vihar előtti csend. Kelet-Németország az alkalmas pillanatot várja egy újabb június 17-ére. Ma még a helyzet áttekinthetetlen, de a szovjet csillaga, és ezzel együtt Hruscsové is halványulni látszik - írja a lap.
Most a Journal de Genéve cikkéből idézünk:
A magyarok nem polgárháborút vívnak. Nagy nemzeti felszabadító harc ez szabadságukért és függetlenségükért. Nemcsak a magyarok, de az egész Nyugat szabadsága az ő barikádjaikon dől el.
A Le Peuple, a svájci szociáldemokrata párt hivatalos lapja "Demokratikus felkelés Magyarországon" című első oldalas vezércikkében az elmúlt 12 év magyar történelme fényénél vizsgálja az eseményeket. A cikk kiindulópontja a szovjet tétel megcáfolása, amely szerint a magyar szabadságharc kívülről irányított fasiszta forradalom. Ez gyalázatos rágalom - állapítja meg a lap. A Le Peuple ezután rátér az elmúlt 12 év fejlődésére:
A magyarországi kommunista rendszer viszonylagosan szabad választás eredményének megcsúfolásával ült a magyar nép nyakára. A vas és acél országává akarták alakítani Európa kertjét. Hatalmas adókkal tartottak el egy óriási bürokratikus gépezetet, amely nemcsak kegyetlennek, de tehetetlennek is mutatkozott. A félelemre alapozott szovjet terrorrendszert valósították meg, és megrendezett perekkel eltávolították a közéletből, vagy emigrációba üldözték a nép választott vezetőit.
A svájci szociáldemokraták lapja így folytatja:
Nem csoda, hogy fellázadt a magyar nép. Az se csoda, hogy a szovjet kormány tankokkal kívánja megmenteni a korrupt, tehetetlen és a nép által gyűlölt védenceit. Ilyen módon az oroszok beavatkozása ellenforradalmi cselekedet. A magyar nép igaz ügyért harcol, és az ország szocialistáinak, minden jóérzésű polgárának alapvető kötelessége a magyar nép megsegítése. Vonuljon ki a szovjet Magyarországról!
Ezeket írta mai számában a Le Peuple című svájci lap.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar események külföldi visszhangját ismertettük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel ma is több sajtótájékoztatót adunk a nyugati lapok cikkeiből. Ez mai második sajtószemlénk volt.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Szignál
Az amerikai lapok a szuezi események ellenére rendkívül nagy figyelmet fordítanak a magyarországi fejleményekre. Az érdeklődésre jellemző, hogy a New York Times mai számában három vezércikk foglalkozik a közép- és kelet-európai szovjet politika problémáival, a magyar helyzettel és a legutóbbi magyarországi vonatkozású moszkvai hírekkel. Beszámolunk röviden a New York Times három vezércikkéről.
Az első a közép- és kelet-európai szovjet politika jövendő útját kutatja. Idézünk a cikkből:
Nem kérdés, hogy hatalmas válság fenyegeti a magyar helyzet alakulása miatt a Szovjetuniót. Magyarországon a kommunizmus csődje vitathatatlanul bekövetkezett. Nagy Imre miniszterelnök, aki kommunista, bejelentette tegnap, hogy Magyarország kilép a varsói szövetségből, az ország ezentúl semleges, és ugyanakkor tiltakozott a szovjet csapatok beözönlése ellen. Az sem kétséges, hogy a lengyel nép a legnagyobb mértékben rokonszenvezik a magyar néppel ezeknek a követeléseknek elhangzásakor. Hírek vannak arról is, hogy Romániában az egyetemi hallgatók ugyancsak tüntetnek. A román népi demokratikus hatóságok Románia nyugati körzeteibe megtiltották a beutazást. Úgy látszik, hogy a kedden bejelentett szovjet engedmények megint elkéstek Közép- és Kelet-Európában. Moszkva valószínűleg azt remélte, hogy az engedmények bejelentésével Magyarországot visszatéríti a kommunista táborhoz, és a kelet-európai forradalmi szellem tovább terjedése elé az ígéretek gátat emelnek. Nagy Imre tegnapi kijelentései bizonyítják, hogy Magyarország nem szándékszik visszatérni Moszkvához, és a romániai tüntetések azt igazolják, hogy a forradalmi szellem terjedését nem sikerült meggátolni.
A New York Times cikke így folytatódik:
Magyarországra újabb és újabb szovjet alakulatok érkeznek. Az a kérdés, megkísérli-e a Szovjetunió Magyarország újabb elfoglalását a közel-keleti fejlemények ürügyén, és rászánja-e magát, hogy újabb ezrek halálát okozza? Nagy Imre bejelentette, hogy Magyarország kilép a varsói egyezményből, és a szovjet csapatok további jelenlétének nincs semmi jogi alapja. A további vérontás veszélye nem múlik el mindaddig, amíg a szovjet egységeket ki nem vonják Magyarországról.
Ezeket a sorokat a New York Times három, Magyarországgal foglalkozó vezércikkének egyikéből idéztük.
Most ismertetjük a másodikat:
A Szovjetunió a jelek szerint habozik, hogy megfélemlítse-e Magyarországot, vagy az egyiptomi háborút aknázza-e ki? A legutóbbi jelentések azt mutatják, hogy a szovjet külpolitika vonala nem következetes. Moszkva tegnap felszólította az úgynevezett bandungi nagyhatalmakat értekezlet összehívására, amelyen egyiptomi tűzszünetet követelnek. Ezzel a lépéssel a szovjet kormány a nyugati imperializmus és gyarmatosítás megbélyegzésére törekszik. Moszkvának ritkán nyílt ilyen megfelelő alkalma, hogy ezer millió afrikai és ázsiai előtt elítéljen két nyugati nagyhatalmat. Csakhogy Magyarország a Szovjetunió tekintélyére súlyos csapásokat mért. Magyarország úgy határozott, hogy kilép a kommunista táborból. Moszkva azzal a gondolattal kacérkodik, hogy erőszakot alkalmaz. Az ilyen lépés megsemmisítené a moszkvai politika közel-keleti lehetőségeit. Megnehezíti szovjet szempontból a közép-európai helyzetet Lengyelország Magyarország iránti rokonszenvének kinyilvánítása. A magyarok megtámadása könnyen újabb lengyel felkelést válthat ki. A Magyarország elleni ellenséges lépések kétségtelenül hatást gyakorolnának az amerikai-szovjet kapcsolatokra is, amelyről pedig Eisenhower elnök kedden azt mondta, új együttműködés lehetősége nyílhat meg a két ország között. Ezeket írta a New York Times második, Magyarországgal foglalkozó vezércikke.
A lap harmadik cikkéről egészen röviden számolunk be. E szerint a szovjet vezetők a lakosságot kedvezőtlen magyarországi hírekre készítik fel. Megkezdték a magyarországi szovjet személyzet és katonaság családtagjainak hazaszállítását is. A szovjet lapok egyre nehezebben kozmetikázhatják a magyarországi helyzetet olvasóik előtt - állapítja meg a New York Times.
Mostani sajtótájékoztatónk második részében, kedves hallgatóink, arról számolunk be, hogy a semleges Svájc sajtója mit ír az újabb szovjet egységek Magyarországra való beözönléséről.
A Suisse "A csatlósok táborában" című vezércikkében Hruscsovot bírálja. A XX. pártkongresszuson Hruscsov nagy hangon kijelentette, hogy a Szovjetunió és a csatlósok között testvéri együttműködés uralkodik. Zsukov marsall a hadseregek összhangjára és szolidaritására volt büszke. Most azután az események megmutatták - írja a lap - hogy a szolidaritás valóban létezik, de csak az úgynevezett csatlósok között, és ez az együttműködés egyhangúan a Szovjetunió ellen nyilatkozik meg. Magyarországon és Lengyelországban pillanatnyilag csend van, de ez vihar előtti csend. Kelet-Németország az alkalmas pillanatot várja egy újabb június 17-ére. Ma még a helyzet áttekinthetetlen, de a szovjet csillaga, és ezzel együtt Hruscsové is halványulni látszik - írja a lap.
Most a Journal de Genéve cikkéből idézünk:
A magyarok nem polgárháborút vívnak. Nagy nemzeti felszabadító harc ez szabadságukért és függetlenségükért. Nemcsak a magyarok, de az egész Nyugat szabadsága az ő barikádjaikon dől el.
A Le Peuple, a svájci szociáldemokrata párt hivatalos lapja "Demokratikus felkelés Magyarországon" című első oldalas vezércikkében az elmúlt 12 év magyar történelme fényénél vizsgálja az eseményeket. A cikk kiindulópontja a szovjet tétel megcáfolása, amely szerint a magyar szabadságharc kívülről irányított fasiszta forradalom. Ez gyalázatos rágalom - állapítja meg a lap. A Le Peuple ezután rátér az elmúlt 12 év fejlődésére:
A magyarországi kommunista rendszer viszonylagosan szabad választás eredményének megcsúfolásával ült a magyar nép nyakára. A vas és acél országává akarták alakítani Európa kertjét. Hatalmas adókkal tartottak el egy óriási bürokratikus gépezetet, amely nemcsak kegyetlennek, de tehetetlennek is mutatkozott. A félelemre alapozott szovjet terrorrendszert valósították meg, és megrendezett perekkel eltávolították a közéletből, vagy emigrációba üldözték a nép választott vezetőit.
A svájci szociáldemokraták lapja így folytatja:
Nem csoda, hogy fellázadt a magyar nép. Az se csoda, hogy a szovjet kormány tankokkal kívánja megmenteni a korrupt, tehetetlen és a nép által gyűlölt védenceit. Ilyen módon az oroszok beavatkozása ellenforradalmi cselekedet. A magyar nép igaz ügyért harcol, és az ország szocialistáinak, minden jóérzésű polgárának alapvető kötelessége a magyar nép megsegítése. Vonuljon ki a szovjet Magyarországról!
Ezeket írta mai számában a Le Peuple című svájci lap.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar események külföldi visszhangját ismertettük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel ma is több sajtótájékoztatót adunk a nyugati lapok cikkeiből. Ez mai második sajtószemlénk volt.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-11-02 15:25 |
Hossz | 0:09:05 |
Cím | Nemzetközi sajtószemle |
Műsorkategória | Nemzetközi sajtószemle |
Ismétlések |
1956-11-02 15:25 |
Szerkesztő | Thury Zoltán |