Vasvári Gergely összefoglalója

Kedves hallgatóink! Most felolvassuk Vasvári Gergely helyzetjelentését.

Szignál

Az éjszaka és a reggel folyamán, kedves hallgatóink, a tűzszünet elhangzása után a szabadságharcosok állásaikban maradtak és megtartották fegyvereiket. Vigyáztak arra, hogy az első gyanús jelre fegyverrel válaszoljanak, és megakadályozzanak minden olyan kísérletet, amely a nép becsapását, a követelések és az ígéretek elsikkasztását jelentené.
A vidéki ellenállási központok, Győr, Baranya, Miskolc nem sokkal Nagy Imre beszéde után közölték állásfoglalásukat. Követelik az orosz csapatok kivonulását az ország területéről, és egy későbbi időpontban szabad választást akarnak. A közlemények hangsúlyozzák, hogy a választásokon indulhat a Kommunista Párt is, de hozzáteszik, azt mindenesetre a nép mondja meg, hogy melyik pártba helyezi bizalmát.
A baranyai tanácsok a Miskolci Rádión keresztül élesen bírálták Nagy Imre beszédének egyes részleteit. Kifejtik a baranyai ellenállók, hogy Nagy Imre súlyosan téved, amikor azt mondja, hogy a harcban mindkét oldalon harcoltak hazafiak. A mi tudomásunk szerint - mondják az ellenállók, a másik oldalon harcoló ávós banditákat nem lehet hazafiaknak nevezni. Ezt mondani Nagy Imre részéről súlyos hiba volt. Szemére veti Nagy Imrének a szabadságharcosok adása, hogy a szovjet csapatoknak csak Budapestről való elvonulását említette, és nem azt, hogy az orosz csapatok az egész ország területéről azonnal vonuljanak ki. Miért csak Budapestről? Nagy kár, hogy Nagy Imre így gondolkodott.
Hangsúlyozzák a szabadságharcosok, hogy a legnagyobb éberséggel figyelik, teljesíti-e a kormány a megtett ígéreteket? Nagy Imre felhívását a tűzszünetre mi úgy értelmezzük, hogy ha kell, lövésre lövéssel válaszolunk.
Végezetül felszólítják a kormányt, hogy ígéreteit haladéktalanul teljesítse, a szabadságharcosok tényeket akarnak látni, és azonnali intézkedéseket.
Baranya és Miskolc után megszólalt Győr is. A Győri Nemzeti Tanács elnöke, Szegedi Attila Nagy Imre személye iránt bizalmat fejezett ki, de teljes bizalmatlanságot Nagy Imre kormánya iránt. A Győri Nemzeti Tanács éppúgy, mint a többi szabadságharcos csoport, a szovjet csapatok kivonulását sürgeti az egész ország területéről, és az ÁVH azonnali leszerelését ott, ahol a nép még nem vetett véget az ÁVH tevékenységének.
Megbízható budapesti jelentések szerint az államvédelmi alakulatok, amelyek egyedül állottak az orosz hadsereg mellé, és a moszkovita klikk védelmére, már a tegnapi és a tegnapelőtti nap folyamán felbomlottak. Sokan civil ruhát szereztek, elszéledtek, elbújtak, ki szégyenében, ki félelmében. Biztosan állíthatjuk, hogy a szabadságharc napjaiban a hős magyar honvédség és a diákság és munkásság fegyveres alakulatai súlyos csapást mértek a moszkovita rendszernek erre a gyűlölt intézményére. Az országot éveken át rettegésben tartó pribék hadsereget a nép hősi harca darabokra zúzta. Nagy Imre kormánya az ÁVH leszerelésével tulajdonképpen majdnem befejezett tényeket szentesített. A nemzet fegyveres harca megtorpanásra késztette a szovjet haderőt és legyőzte a moszkoviták magyarországi karhatalmát, az AVO-t.
Az éjszaka és a hajnali órákban megszólalt Szombathely és Szeged Nemzeti Bizottsága és csatlakozott az országszerte hangoztatott követelésekhez, mindenekelőtt a szovjet csapatok azonnali kivonulásához.
Egész éjjel folyt a Biztonsági Tanács ülése. A Szovjetunió kiküldötte, Szoboljev támadta a nyugati nagyhatalmakat, amiért a magyar kérdést az ENSZ elé vitték. Azt javasolta, hogy a Biztonsági Tanács vitáját halasszák el három vagy négy nappal. Lodge amerikai ENSZ-kiküldött visszautasította és megbélyegezte a szovjet javaslatot. A Biztonsági Tanács mind a magyar ügy felvételére, mind az elhalasztásra való szovjet javaslatot egyforma arányban vetette el. 9 tag szavazott a szovjet javaslatok ellen, Jugoszlávia pedig tartózkodott a szavazástól.
Lodge amerikai kiküldött hangoztatta, hogy az amerikai nép nagy rokonszenvet táplál Magyarország népe iránt, és együtt érez minden olyan néppel, amely szabadságáért küzd.
A Biztonsági Tanács vitájának megindulásakor érkezett a Magyar Távirati Iroda közleménye, hogy a szovjet csapatok megkezdték Budapestről való kivonulásukat. A Biztonsági Tanács vitája időközben tovább folyt.
Lodge visszautasította Szoboljev vádjait, amelyek szerint a magyarországi események fasiszta provokációra vezethetők vissza. Kifejezte azt a reményét, hogyha a szovjet kormány megváltoztatja eddigi magatartását, a történteket a maguk valódi mivoltában szemléli és csökkenti az általa alkalmazott eddigi rendszabályokat. A magyar nép - mondotta az ENSZ amerikai delegátusa - nem követel egyebet, mint szabadságot. Ezt a jogot a nagyhatalmakkal, tehát a Szovjetunióval is kötött békeszerződés, továbbá az ENSZ alapokmánya is biztosítja.
Nagy-Britannia ENSZ-delegátusa, Dixon arra mutatott rá, hogy a szovjet csapatokat még a varsói egyezmény alapján sem lett volna szabad bevetni. Dixon a továbbiakban tiltakozott a szovjet beállítása ellen, amely szerint, a magyar szabadságharcosok ellenforradalmárok volnának.
Anglia kiküldötte hangsúlyozta, hogy az, ami Magyarországon történik, az egész nemzet megmozdulása a szabadság és függetlenség visszaállítására. Végezetül Anglia tiltakozott az újabb szovjet hadmozdulat ellen, amely Románia felől szovjet páncélos alakulatokat, a légierőhöz tartozó szárazföldi csapatokat irányított Magyarországra.
Hír érkezik arról, kedves hallgatóm, a Brit hírszolgálati ügynökség közlése, hogy az éjszaka folyamán szovjet tankok Budapesten támadást intéztek a szabadságharcosok két góca ellen. A támadás a Kilián-kaszárnya ellen irányul, ahol több ezer magyar katona, munkás és diák tartja az állásokat.
A Biztonsági Tanács további vitájában Cornut-Gentille francia kiküldött drámai hangon ismertette a magyarországi fejleményeket. "A magyar szabadságharcosok - mondotta - már közel egy hete folytatják harcukat. Az események híre az egész világot felrázza. A magyarországi helyzet rendkívül súlyos és veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A szovjet beavatkozás Magyarország jogainak súlyos megsértése." A francia ENSZ-kiküldött végezetül kijelentette: "A magyar népnek joga van arra, hogy saját maga válassza meg saját kormányzási formáját."
Kuba küldöttje szovjet csapatok magyarországi kegyetlenkedését ismertette.
A helyzet ezekben a percekben, amikor jelentésemet zárom, merőben áttekinthetetlen. A szabadságharcosok szándéka világos. A fegyvert nem adják ki kezükből és arra törekszenek, hogy az ígéretek megvalósítására megbízható garanciákat szerezzenek és olyan politikai fejleményeket indítsanak meg, amelyek végül is valóban demokratikus és szabad Magyarországot teremtenek. Olyan helyzet kialakítására törekszenek. Amely nemcsak az áldozathozatal befejezését jelenti, hanem azt is biztosítja, hogy az áldozat nem volt hiábavaló.

A nap folyamán, kedves hallgatóim, újabb beszámolóval jelentkezem.
A viszonthallásra!

Szignál

Kedves Hallgatóink, Vasvári Gergely összefoglaló helyzetjelentését olvastuk fel.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!