Nemzetközi sajtószemle

1956. október 26. 8:50 ● 09:31

Thury Zoltán
00:00 00:00

A műsor leirata

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi forradalom külföldi sajtóvisszhangját ismertetjük.

Ma reggel az amerikai, angol, francia, nyugatnémet, svájci, olasz, Benelux és skandináv lapok a magyar felkelést még nagyobb terjedelemben, természetesen mindenütt első oldalon ismertetik, és jóformán kivétel nélkül minden lap vezércikkében hangoztatja, hogy a forradalom elfojtása nem sikerült. Magyarország lakossága a szovjet harckocsik, ágyúk és géppuskák ellenére szabadságot, függetlenséget és önállóságot követel.

Szignál

Mindenekelőtt az amerikai sajtó legutóbbi cikkeiről számolunk be.
A Christian Science Monitor vezércikkének ez a címe: "Megrendült az egész kommunista szervezet". A lap megállapítja, hogy a Kremlben a közép- és kelet-európai események válságos órákat teremtettek. A szovjet vezetők a múltban néhányszor megkísérelték, hogy jó akaratúnak és békeszeretőnek tüntessék fel magukat. A Christian Science Monitor szerint a budapesti utcákon a szovjet harckocsik védtelen tömegre, asszonyokra, gyermekekre, fegyvertelen férfiakra való tüzelése ezekkel a törekvésekkel egyszer és mindenkorra leszámol. Haldoklók hörgik a magyar főváros kövezetén utolsó leheletükkel, hogy a szovjet csapatok takarodjanak ki az országból. Ez a hangulat. Ez elszántságnak, az elkeseredésnek ez a foka a legkomolyabb figyelmeztetés az egész közép- és kelet-európai helyzet mérhetetlen veszélyességére - állapítja meg a Christian Science Monitor.

Egy másik amerikai lap, a New York-i Daily Mirror a következőket írja: Néhány nappal ezelőtt, a varsói feszültség idején jó előre feltételezték, hogy hamarosan Magyarország következik a követelések terén. Ez a feltételezés a legrövidebb időn belül elavult. Magyarország nem csak folytatta, ami elkezdődött Közép- és Kelet-Európában, hanem teljesen új fordulatot adott az egész történelmi fejlődésnek. A magyarországi felkelés fejleményeiben, erejében, elszántságában nem hasonlítható a többi megmozduláshoz. A harc, a küzdelem katonai kimenetele még nem világos. Más kérdés, hogy a II. világháború után a Szovjetunió határain valóságos veszélyövezetet létesített, és ennek a veszélyövezetnek kockázatos terheitől jól teszi, ha minél előbb megszabadul.

A Washington Post megállapításai a következők: A magyarországi forradalom azzal indult, hogy Nagy Imre jusson újra vezető szerephez. Egyetlen 24 órában megváltozott a kép. A lakosság kinyilvánította, hogy alapvető gyökeres változást kíván. Ma már Budapesten senki se tagadhatja, hogy a magyar hadsereg tekintélyes része átállt a forradalom oldalára. A katonák egy része nyíltan átállt. Más része különböző módon támogatja, segíti a felkelőket. Nagy Imre, a jelenlegi miniszterelnök ne számítson arra, hogy valaha is elfelejtik neki a szovjet katonaság segítségül hívását. Ezekben az órákban és percekben szovjet harckocsik rohamoznak a magyar főváros utcáin, szovjet fegyverek okoznak hatalmas pusztítást. Mindez Nagy Imre felszólítására történt. Nagy Imre tekintélye egyszer s mindenkorra elveszett.

Egy további lap, a Baltimore Sun ezeket íjra: Kétségbeesett lépés volt a magyarországi kormány részéről a szovjet csapatok és harckocsik behívása. Lengyelországban a Kreml nem vállalta a kockázatot, és tartózkodott az erőszak alkalmazásától. Kétségtelen tény, hogy a magyarországi események a lakosság nagyobb haragját és elszántságát mutatták meg. Csakhogy éppen ezért kellett volna minden érdekeltnek még nagyobb körültekintést, még nagyobb higgadtságot, még nagyobb óvatosságot tanúsítania. A Kreml még segíthet a helyzeten. Vonják vissza haladéktalanul a szovjet alakulatokat, a szovjet harckocsik, a szovjet tüzérség és gyalogos alakulatok haladéktalanul hagyják el Budapest és a többi magyar város utcáit. Most már a napnál világosabb, hogy a magyar kérdés harckocsikkal elintézhetetlen.

A jugoszláviai kommunista párt hivatalos lapja, a Borba ma reggeli vezércikkében azt írja, hogy a nemzetközi munkásmozgalom a budapesti eseményekből csupán egyetlen következtetést vonhat le, meg kell gyorsítani a demokratizálás ütemét, és meg kell találni a munkásosztály követeléseinek teljesítésére a módot. A Borba hangoztatja, hogy csak a szociális viszonyok javításától remélhető a munkásmozgalom további sikere. A jugoszláviai lapok különben részletesen beszámolnak a budapesti eseményekről. A Borba külön tudósítót küldött a magyar fővárosba. A tudósító Budapestre érkezését szovjet alakulatok gyűrűje hátráltatja. A Borba szerint a felkelők oldalán sok becsületes jó szándékú munkás, egyetemi hallgató és más fiatal hullatja vérét.

Az Expressen című svéd lap szerint Budapesten sok száz halott és közel háromezer sebesült van. A lap részletesen foglalkozik Nagy Imre személyével is. Hangoztatja, hogy a szabad népek rokonszenve távolról sem a budapesti vezérkar felé, hanem az orosz alakulatok ellen harcoló védtelen magyar fiatalok felé fordul.

A svéd szakszervezet központi napilapja, az Afton Tidningen vezércikkében "Magyar forradalom" címmel foglalkozik a budapesti helyzettel. A lap nagy fontosságú fordulópontnak nevezi, hogy a magyar katonaság és rendőrség tagjai nem hajlandók tüzet nyitni honfitársaikra. Az Afton Tidningen szerint Magyarországon nem lesz semmiféle kommunista uralom. Se sztálinista, se hruscsovista, se titoista, ha a lakosság az orosz béklyóból kiszabadul.

Egy másik svéd szociáldemokrata lap, a Stockholms Tidningen azt állapítja meg, hogy a magyarok dühe nem honfitársaik egy másik csoportja, hanem az orosz elnyomás ellen irányul. A lap szembeszáll a Nagy Imre kormány bejelentésével, amely szerint reakciós ellenforradalmi erők harcolnak. A Stockholms Tidningen arra emlékeztet, hogy az elkeseredett magyar lakosság állásfoglalása egységes, magatartása forradalmi, szabadságot, önállóságot, függetlenséget és az eddigi nyomorúság helyett nagyobb darab kenyeret követelnek. A Stockholm Tidningen végül arra figyelmezteti Moszkvát, hogy Magyarországot még az 1848-as szabadságharc lehengerlése sem törte meg.

A következőkben a To Vima című athéni görög lap vezércikkéből idézünk. A közép- és kelet-európai megmozdulás Lengyelországból indult el, átterjedt Magyarországra, és ki meri azt állítani, hogy innen nem terjed tovább? A szabadság nagy csábítás. Senki sem szereti a börtönt. A Szovjetunió elveszítette az erőteljes válaszképességét. Maga a tény megsemmisítő a diktatúra szempontjából, hogy a népek fellázadtak a moszkvai uralom ellen. A Szovjetuniónak meg kell kísérelnie, hogy a háborús viszonyokat megszüntesse. Hruscsovot és társait ezekben az órákban hatalmas felelősség terheli.

Egy másik görög lap, a Kathimerini azt írja, nem tudni még, hogy a szovjet alakulatok magyarországi beavatkozása milyen katonai helyzetet teremt. Magyarország és a világ időközben mindenesetre megtudta: a kommunista rendszernek a szovjet szuronyok kivételével nincs semmi támasza. Szovjet szuronyok nélkül a magyar nép már szabad volna. A legújabb fejlemények azt mutatják, hogy a virradat Közép- és Kelet-Európában nem késleltethető.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlénket közvetítettük. Napközben újabb sajtószemlékben ismertetjük a nyugati lapok nagyszámú, Magyarországgal foglalkozó cikkeit.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-10-26 8:50
Hossz0:09:31
CímNemzetközi sajtószemle
MűsorkategóriaNemzetközi sajtószemle
Ismétlések
1956-10-26 8:50
SzerkesztőThury Zoltán
Műsor letöltése MP3