00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Rendkívüli riportunkat hallják a szovjet követségek és a kommunista pártok elleni tömegtüntetésekről.
Miközben a nyugati világ vezető politikusai lassan és óvatosan mérlegelik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a szabadságáért harcoló magyar nép segítségére siethetnének, a nyugati népek fiai; diákok, munkások, egyszerű emberek nem óvatoskodnak, nem mérlegelnek, nyíltan kifejezést adnak érzelmeiknek. A magyar szabadságharc letörésére megindult szovjet gyilkosok és nyugati kommunista szövetségeseik ellen egymást érik a tüntetések. Nehéz volna időrendi sorrendben felsorolni őket. Tüntetést tüntetés ér, az egész nyugati világ népeit elöntötte a harag. Harag a szovjet gyilkosok ellen, harag a nyugati kommunisták ellen, akik a véreskezű gyilkosok galád tetteit mentegetni próbálják.
Legelőször a kis Svájc fővárosában, Bernben robbant ki a szovjet követség elleni tüntetés. A berni fiatalság hétfőn felvonult a szovjet követség elé, megrohamozta az épületet, a követséget védő svájci rendőrökre kőzáport zúdított. A svájci fiatalok kórusban kiáltották: "Ki az oroszokkal, szabadságot Magyarországnak! Gyilkosok! Vonuljanak ki az orosz csapatok Magyarországról! Segítsük meg a szabadságukért harcolókat! Szakítsuk meg a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval!" A tüntetés legdrámaiabb jelenete volt, amikor a svájci fiatalság a követség épülete előtt tomboló lelkesedés közepette elégetett egy szovjet zászlót.
Zürichben diák- és munkásfiatalok magyar zászlóval vonultak végig az utcákon. Megálltak azok előtt az üzletek előtt, amelyeknek tulajdonosairól tudták, hogy kommunisták, csak a rendőrség erélyes közbelépése akadályozhatta meg, hogy össze ne törjék a kirakatokat. Középiskolás diákok a Helvetia Platzon gyülekeztek, onnan a svájci kommunista párt székháza elé vonultak. A tüntető ifjúság követelte, hogy a svájci kommunista vezérek közül valaki jöjjön ki a balkonra, és ismertesse a párt magatartását a magyarországi szovjet vérengzésekkel kapcsolatban. Természetesen a kommunista vezérek közül senki sem mert szembenézni a felháborodott svájci ifjúsággal.
Baselben több ezer diákból álló tüntető a svájci kommunista párt székháza elé vonult. Behatoltak a párt helyiségeibe, és rettenetes haragjukban az egész berendezést összetörték.
Genfben a diákokból és munkásifjakból álló tüntető tömeg a szovjet követség épülete elé vonult fel. A követséggel szomszédos kávéházból asztalokat, székeket ragadtak föl, és megtámadták a szovjet követség vendégeit, akik az októberi forradalom emlékére rendezett fogadáson megjelentek.
A magyar szabadságharc elleni szovjet merénylet egész Olaszországot lázba hozta. Az olasz egyetemisták szerdán Rómától északra, a Civitavecchia városában az ország minden részéből érkezett kiküldöttekkel találkozót tartottak. Onnan magyar és olasz zászlókkal négyes sorokban elindultak Róma felé. Tizenkét órás gyaloglás után érkeztek meg az "örök városba". A magyar és olasz zászlók alatt vonuló olasz ifjúsághoz ezrek és ezrek csatlakoztak, és magyarbarát jelszavakat hangoztatva a kommunista párt székháza elé vonultak. A kommunista székház előtt valóságos orkánként zúgott a kiáltás: "Magyar testvéreink vére Togliatti és bűntársai fejére hull!" Ezután az olasz miniszterelnökségre vonultak, ahol átadták a kormánynak a magyar nép és Magyarország megsegítésére irányuló követeléseiket, majd pedig a szovjet követség felé indultak. "Éljenek a magyar hősök! Pusztuljanak a vörös zsarnokság hóhérai!" - kiáltották a követség előtt. A követség orosz tisztviselői reszketve könyörögtek a rendőrségnek, hogy ha másképp nem megy, könnybombákkal oszlassák szét a tüntetőket.
A belgiumi Liége-ben diákok behatoltak a kommunista párt épületébe, a pártház berendezését a Maas folyóba dobálták. Az egyik teremben felállított Sztálin szobrot az ablakon keresztül az utcára hajították, és a magyar szabadságharcosokat éltetve darabokra törték.
Szerdán este megmozdult Párizs népe is. Párizs megmutatta, hogy akkor is hű marad a nagy francia forradalom eszméjéhez, ha ezeket az eszméket egy távoli kis országban gyalázzák meg, ha egy távoli kis ország hősi népének szabadságát, függetlenségét akarják vérrel és vassal a modern diktatúra csapataival elpusztítani. A francia nép az Arc de Triomphe-nál gyülekezett és onnan indult el a Francia Kommunista Párt székháza elé. A város tele volt a rend és nyugalom fenntartása érdekében kivezényelt rendőrökkel. A tüntető párizsiak mit sem törődtek ezzel. Az őszi szélben lobogó magyar zászlók alatt felvonult párizsi nép haragja nem ismert határt. "Szovjet gyilkosok! Éljen a szabad Magyarország!" - kiáltották. Amerre a tüntető tömeg felvonult, a járókelők mindenütt levették kalapjukat és fejet hajtottak a magyar nemzeti lobogó előtt. A tüntetők első soraiban ott menetelt Bidault, volt miniszterelnök, Schuman, volt külügyminiszter, René Pleven, Paul Reynaud, Christian Pineau és Auer Pál volt párizsi magyar követ. A haragtól fellelkesült tüntetők a szovjet követség elé vonultak. A rendőrség útjukat állta, de az októberi forradalmat ünneplő, magukra maradt szovjet tisztviselők jól hallhatták a kiáltásokat. "Szovjet gyilkosok! Szabadságot Magyarországnak!" A tüntetők egy része a Francia Kommunista Párt székháza elé vonult. Betörték a pártközpont vasajtaját és fölgyújtották az épületet. A tüntetők egy része ugyanezen idő alatt a Francia Kommunista Párt hivatalos lapjának, a L'Humanité-nak székháza elé vonult, kövekkel betörte az ablakokat. A rendőrségnek csak erőfeszítésekkel sikerült a rendet helyreállítania.
Koppenhágában, Dánia fővárosában a tüntetők a szovjet követség elé vonultak, kövekkel betörték a követség ablakait.
Nápolyban a magyar szabadság ügye mellett tüntető olaszok összeszedték az Olasz Kommunista Párt lapjának, az Unitának fellelhető összes példányait, és szovjetellenes jelszavakat kiabálva a magyar szabadságharcosokat éltetve nyilvánosan elégették.
Stockholmban az októberi forradalmat ünneplő szovjet követség előtt óriási szimpátiatüntetést rendezett a svéd munkásság és diákság. Az országban uralkodó szovjet- és kommunistaellenes hangulat miatt a kommunista párt sehol sem tudta megtartani az októberi forradalom évfordulójára tervezett ünnepségeket.
Luxemburgban a lakosság megrohanta a szovjet követség épületét és összetörte a berendezéseket.
Izlandban a tüntetők megtámadták a kommunista párt parlamenti csoportjának vezetőjét és megverték.
Bécsben csak erős rendőri alakulatoknak sikerült megakadályozni a tüntetőket abban, hogy a szovjet követség épületét össze ne törjék.
New Yorkban már harmadízben tüntetett a lakosság a Szovjetunió ENSZ-delegátusainak főhadiszállása előtt. A rendőrségnek alig sikerült megakadályozni a tömeget abban, hogy meg ne rohanja a szovjet delegátusok főhadiszállását.
Szerte a szabad világban a tüntetések még tartanak. A magyar szabadságharcosok vére felrázta a már-már elkényelmesedett, jólétben élő nyugati világot. A népek megmozdultak. Most már csak arra van szükség, hogy a kormányok is cselekedjenek végre.
Rendkívüli riportunkat hallották.
Miközben a nyugati világ vezető politikusai lassan és óvatosan mérlegelik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a szabadságáért harcoló magyar nép segítségére siethetnének, a nyugati népek fiai; diákok, munkások, egyszerű emberek nem óvatoskodnak, nem mérlegelnek, nyíltan kifejezést adnak érzelmeiknek. A magyar szabadságharc letörésére megindult szovjet gyilkosok és nyugati kommunista szövetségeseik ellen egymást érik a tüntetések. Nehéz volna időrendi sorrendben felsorolni őket. Tüntetést tüntetés ér, az egész nyugati világ népeit elöntötte a harag. Harag a szovjet gyilkosok ellen, harag a nyugati kommunisták ellen, akik a véreskezű gyilkosok galád tetteit mentegetni próbálják.
Legelőször a kis Svájc fővárosában, Bernben robbant ki a szovjet követség elleni tüntetés. A berni fiatalság hétfőn felvonult a szovjet követség elé, megrohamozta az épületet, a követséget védő svájci rendőrökre kőzáport zúdított. A svájci fiatalok kórusban kiáltották: "Ki az oroszokkal, szabadságot Magyarországnak! Gyilkosok! Vonuljanak ki az orosz csapatok Magyarországról! Segítsük meg a szabadságukért harcolókat! Szakítsuk meg a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval!" A tüntetés legdrámaiabb jelenete volt, amikor a svájci fiatalság a követség épülete előtt tomboló lelkesedés közepette elégetett egy szovjet zászlót.
Zürichben diák- és munkásfiatalok magyar zászlóval vonultak végig az utcákon. Megálltak azok előtt az üzletek előtt, amelyeknek tulajdonosairól tudták, hogy kommunisták, csak a rendőrség erélyes közbelépése akadályozhatta meg, hogy össze ne törjék a kirakatokat. Középiskolás diákok a Helvetia Platzon gyülekeztek, onnan a svájci kommunista párt székháza elé vonultak. A tüntető ifjúság követelte, hogy a svájci kommunista vezérek közül valaki jöjjön ki a balkonra, és ismertesse a párt magatartását a magyarországi szovjet vérengzésekkel kapcsolatban. Természetesen a kommunista vezérek közül senki sem mert szembenézni a felháborodott svájci ifjúsággal.
Baselben több ezer diákból álló tüntető a svájci kommunista párt székháza elé vonult. Behatoltak a párt helyiségeibe, és rettenetes haragjukban az egész berendezést összetörték.
Genfben a diákokból és munkásifjakból álló tüntető tömeg a szovjet követség épülete elé vonult fel. A követséggel szomszédos kávéházból asztalokat, székeket ragadtak föl, és megtámadták a szovjet követség vendégeit, akik az októberi forradalom emlékére rendezett fogadáson megjelentek.
A magyar szabadságharc elleni szovjet merénylet egész Olaszországot lázba hozta. Az olasz egyetemisták szerdán Rómától északra, a Civitavecchia városában az ország minden részéből érkezett kiküldöttekkel találkozót tartottak. Onnan magyar és olasz zászlókkal négyes sorokban elindultak Róma felé. Tizenkét órás gyaloglás után érkeztek meg az "örök városba". A magyar és olasz zászlók alatt vonuló olasz ifjúsághoz ezrek és ezrek csatlakoztak, és magyarbarát jelszavakat hangoztatva a kommunista párt székháza elé vonultak. A kommunista székház előtt valóságos orkánként zúgott a kiáltás: "Magyar testvéreink vére Togliatti és bűntársai fejére hull!" Ezután az olasz miniszterelnökségre vonultak, ahol átadták a kormánynak a magyar nép és Magyarország megsegítésére irányuló követeléseiket, majd pedig a szovjet követség felé indultak. "Éljenek a magyar hősök! Pusztuljanak a vörös zsarnokság hóhérai!" - kiáltották a követség előtt. A követség orosz tisztviselői reszketve könyörögtek a rendőrségnek, hogy ha másképp nem megy, könnybombákkal oszlassák szét a tüntetőket.
A belgiumi Liége-ben diákok behatoltak a kommunista párt épületébe, a pártház berendezését a Maas folyóba dobálták. Az egyik teremben felállított Sztálin szobrot az ablakon keresztül az utcára hajították, és a magyar szabadságharcosokat éltetve darabokra törték.
Szerdán este megmozdult Párizs népe is. Párizs megmutatta, hogy akkor is hű marad a nagy francia forradalom eszméjéhez, ha ezeket az eszméket egy távoli kis országban gyalázzák meg, ha egy távoli kis ország hősi népének szabadságát, függetlenségét akarják vérrel és vassal a modern diktatúra csapataival elpusztítani. A francia nép az Arc de Triomphe-nál gyülekezett és onnan indult el a Francia Kommunista Párt székháza elé. A város tele volt a rend és nyugalom fenntartása érdekében kivezényelt rendőrökkel. A tüntető párizsiak mit sem törődtek ezzel. Az őszi szélben lobogó magyar zászlók alatt felvonult párizsi nép haragja nem ismert határt. "Szovjet gyilkosok! Éljen a szabad Magyarország!" - kiáltották. Amerre a tüntető tömeg felvonult, a járókelők mindenütt levették kalapjukat és fejet hajtottak a magyar nemzeti lobogó előtt. A tüntetők első soraiban ott menetelt Bidault, volt miniszterelnök, Schuman, volt külügyminiszter, René Pleven, Paul Reynaud, Christian Pineau és Auer Pál volt párizsi magyar követ. A haragtól fellelkesült tüntetők a szovjet követség elé vonultak. A rendőrség útjukat állta, de az októberi forradalmat ünneplő, magukra maradt szovjet tisztviselők jól hallhatták a kiáltásokat. "Szovjet gyilkosok! Szabadságot Magyarországnak!" A tüntetők egy része a Francia Kommunista Párt székháza elé vonult. Betörték a pártközpont vasajtaját és fölgyújtották az épületet. A tüntetők egy része ugyanezen idő alatt a Francia Kommunista Párt hivatalos lapjának, a L'Humanité-nak székháza elé vonult, kövekkel betörte az ablakokat. A rendőrségnek csak erőfeszítésekkel sikerült a rendet helyreállítania.
Koppenhágában, Dánia fővárosában a tüntetők a szovjet követség elé vonultak, kövekkel betörték a követség ablakait.
Nápolyban a magyar szabadság ügye mellett tüntető olaszok összeszedték az Olasz Kommunista Párt lapjának, az Unitának fellelhető összes példányait, és szovjetellenes jelszavakat kiabálva a magyar szabadságharcosokat éltetve nyilvánosan elégették.
Stockholmban az októberi forradalmat ünneplő szovjet követség előtt óriási szimpátiatüntetést rendezett a svéd munkásság és diákság. Az országban uralkodó szovjet- és kommunistaellenes hangulat miatt a kommunista párt sehol sem tudta megtartani az októberi forradalom évfordulójára tervezett ünnepségeket.
Luxemburgban a lakosság megrohanta a szovjet követség épületét és összetörte a berendezéseket.
Izlandban a tüntetők megtámadták a kommunista párt parlamenti csoportjának vezetőjét és megverték.
Bécsben csak erős rendőri alakulatoknak sikerült megakadályozni a tüntetőket abban, hogy a szovjet követség épületét össze ne törjék.
New Yorkban már harmadízben tüntetett a lakosság a Szovjetunió ENSZ-delegátusainak főhadiszállása előtt. A rendőrségnek alig sikerült megakadályozni a tömeget abban, hogy meg ne rohanja a szovjet delegátusok főhadiszállását.
Szerte a szabad világban a tüntetések még tartanak. A magyar szabadságharcosok vére felrázta a már-már elkényelmesedett, jólétben élő nyugati világot. A népek megmozdultak. Most már csak arra van szükség, hogy a kormányok is cselekedjenek végre.
Rendkívüli riportunkat hallották.
Információk
Adásba került | 1956-11-08 15:11 |
Hossz | 0:08:10 |
Cím | Rendkívüli riport |
Műsorkategória | Tudósítás |
Szerkesztő | Molnár József |