00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Szignál
Nemzetközi sajtószemle következik. Ismertetjük a magyarság szabadságharcának visszhangját a világsajtóban. Tekintettel az óriási anyagra, napjában több ízben tájékoztatjuk Hallgatóinkat. Ez ma az első sajtótájékoztatónk.
Szignál
Mindenszentek ünnepe Európa legnagyobb részében munkaszünet, ezért még csak kevés egészen friss lap érkezett be hozzánk. A tegnap este befutott lapvélemények közül idézzük először is az angliai Scotsman cikkét, amely "Új remény egy legyőzött világ számára" cím alatt többek között a következőket állapítja meg:
Kárba veszett fáradtság volna jósolgatni, hogy mit hoz a közeljövő Magyarországon és általában Kelet-Európában. Túl sok az ismeretlen tényező. De azt máris felismerhetjük, hogy mit jelent, ami eddig történt. A magyarok egy olyan felkelést hajtottak végre, amely az európai történelem legdicsőbb fejezetei közé tartozható. És amikor ezt tették, egyesültek a lengyelekkel, hogy megváltoztassák a történelem irányát. Akármi is történik a közeljövőben, Lengyelország és Magyarország népe új babérokat szerzett nemzeti zászlajára. A lengyelek azáltal, hogy hidegvérrel hoztak nagy erkölcsi döntést, szemben a Szovjetunió épp olyan hidegen kiterjesztett hatalmával, a magyarok pedig, akiknek nem volt olyan vezetőjük, aki az oroszokkal a saját nyelvükön beszéljen, azzal, hogy maguk rohantak rá a szovjet tanokra.
A New York Times épp most érkezett vezércikke "Győzelem Magyarországon" címmel így kommentálja a legújabb eseményeket:
Minden jel arra mutat, hogy Magyarországon számtalan vértanú élete és vére árán győzött a szabadság és legalábbis egyelőre megdőlt a kommunista zsarnokság, amit csak szovjet csapatokkal lehetne visszaállítani.
A lap ezután ismerteti a legutóbbi magyarországi fejleményeket, a szovjet csillagok eltávolítását, Mindszenty hercegprímás visszatérését és azt állapítja meg, hogy a győzelem nagysága mégis abban az elképesztő szovjet beismerésben nyilatkozik meg, amely szerint valóban történtek a szocialista államok közti egyenlőség elvét megsértő balfogások. A lap azonban a legnagyobb óvatosságra int az ilyenfajta szovjet nyilatkozatokkal szemben. Ismerteti a varsói paktum szovjet értelmezését és megállapítja, hogy Moszkva a XX. pártkongresszus óta mindent csinál, csak éppen nem az egyenlőség politikáját. A New York Times aztán így fejezi be a vezércikkét:
A danzigi lengyel rádió csak pár napja közölte a leleplezést, hogy a Gomulka győzelmével végződött központi bizottsági ülés előestéjén szovjetpárti puccsot terveztek, amelyet csak a lengyel dolgozók ébersége hiúsított meg. Épp ezért elővigyázatosságra van szükség Moszkva következő lépéseivel szemben. De tény az, hogy Moszkva visszavonulásra kényszerült, és ez a magyar ifjúság, munkásság és parasztság nagy győzelme.
Végül a szomszéd főváros, Bécs nagy független lapjának, a Die Presse-nek a vezércikke érdemel különös figyelmet.
Nemcsak egyszerű véletlennek látszik, hogy sokat szenvedett szomszéd országunkban egy véres forradalmi hét után az első fegyverszüneti békés nap épp Mindenszentekre esik. Budapest, Magyarország, Győr vagy sok más helyiség utcáin még ott fekszenek a halottak, ahol az utóbbi napokban a magyar ifjúság színe-virága hozta a legnagyobb áldozatát a zsarnokság elleni harcban. Magyar anyák bolyonganak még a szétrombolt városnegyedek romjai között, és keresik a kiégett tankok alatt fiaikat, akik puszta ököllel és hittel a szívükben ugrottak rá a szovjet páncélosokra, hogy megnyissák a szabadság felé vezető utat. De az 1956. évi nagy magyar októberi forradalom halottai áldozatukkal nemcsak saját hazájuk sorsát irányították jobbra. Sokkal többet tettek, és ezzel világtörténelmet csináltak. Megmutatták, hogy az emberi akarat, ha hisz a jó ügyben, erősebb, mint páncélos hadosztályok és lökhajtásos vadászgépek, sőt erősebb, mint a szovjet birodalom és rendszere, egész hatalma.
A lap ezután elmondja, hogy pesti hírek szerint Mikojan a felkelés elemi erejét látva jutott arra a meggyőződésre, hogy véget kell vetni a szovjet beavatkozásnak. Akár igaz ez a hír, akár nem, annyi bizonyos, hogy a magyar forradalom következményei beláthatatlanok az egész szovjet hatalomra nézve. Magáról a magyar fejlődésről a Die Presse így vélekedik:
Ha Nagy Imre kormánya megtartja amit óráról-órára ünnepélyesen megígért, és amit a politikai pártok visszaállítása, a mindenható ÁVO feloszlatása és a szabad sajtó engedélyezése által részben már meg is valósult, akkor Magyarország a nyugati demokrácia felé vezető úton van. És ezzel már jóval előbbre jutott, mint például Lengyelország, ahol Gomulka még megpróbálja tartani az eddigi kommunista vonalat. De, mint Varsóból értesülünk, egész Lengyelország azt figyeli, mi történik Magyarországon, és elkerülhetetlennek látszik, hogy a budapesti példa előbb, vagy utóbb nemcsak a Visztulánál, de a többi kelet-európai vazallus államban is iskolát fog csinálni. Már megindult az erjedés Kelet-Németországban, Romániában, Bulgáriában és még a kis Albániában is. Csak a még mindig sztálinista eszközökkel kormányzott Csehszlovákiában és Jugoszláviában van legalábbis a fölszínen nyugalom. De a magyar forradalom következtében alighanem egyszerre vége a Tito-féle Belgrádból irányított nemzeti kommunista Duna-konföderáció tervének is.
A lap a továbbiakban megállapítja, hogy a magyar események és a moszkvai vezetőségben kitört viszály összefüggését egyelőre nem lehet megállapítani. Annyi bizonyos, hogy a Kreml külpolitikájának messzemenő átállítására kényszerül, és az ellentét a sztálinista és a liberális szárny között csak még jobban kiélesedik. A Die Presse végül a magyar forradalom osztrák vonatkozásaira tér ki:
Nekünk osztrákoknak a magyar fölkelők győzelme egy új kor kezdetét jelentheti. A szabad világnak végre nem kell Nickelsdorfnál végződnie, és szétszakítják a számunkra teljesen idegen kommunista diktatúrák övezetét, amely eddig három oldalról zárta be Ausztriát. Végre újra együtt dolgozhatunk, mint évszázadokon át avval a Duna-menti szomszéddal, amelyik mindig a legközelebb állt hozzánk. Még nem tudjuk hogyan fognak otthon berendezkedni magyar barátaink. És távol áll tőlünk, hogy ezt előírjuk nekik. De remélhetjük és hihetjük, hogy a hős szabadságharcosok a második és semmiképp sem lebecsülendő próbát, ami előttük áll, épp úgy ki fogják állni és a győzelmet kellőképp gyümölcsöztetik, a kivívott szabadságot megvédik. A mi kötelességünk lesz, hogy mint jó szomszédok és ugyanannak a nyugati eszmének hordozói ebben segítsünk nekik, ahol csak lehet, mert az ő nagy harcuk áldozatai értünk, a mi szabadságunkért és mi hazánk békéjéért is küzdve estek el. Erre kell elsősorban gondolnunk, amikor ma a saját halottaink sírjánál állunk.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar szabadságharc visszhangját ismertettük a világsajtóban. Az óriási anyagra való tekintettel többször tájékoztatjuk hallgatóinkat. Ez volt a mai első sajtótájékoztatónk.
Szignál
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Nemzetközi sajtószemle következik. Ismertetjük a magyarság szabadságharcának visszhangját a világsajtóban. Tekintettel az óriási anyagra, napjában több ízben tájékoztatjuk Hallgatóinkat. Ez ma az első sajtótájékoztatónk.
Szignál
Mindenszentek ünnepe Európa legnagyobb részében munkaszünet, ezért még csak kevés egészen friss lap érkezett be hozzánk. A tegnap este befutott lapvélemények közül idézzük először is az angliai Scotsman cikkét, amely "Új remény egy legyőzött világ számára" cím alatt többek között a következőket állapítja meg:
Kárba veszett fáradtság volna jósolgatni, hogy mit hoz a közeljövő Magyarországon és általában Kelet-Európában. Túl sok az ismeretlen tényező. De azt máris felismerhetjük, hogy mit jelent, ami eddig történt. A magyarok egy olyan felkelést hajtottak végre, amely az európai történelem legdicsőbb fejezetei közé tartozható. És amikor ezt tették, egyesültek a lengyelekkel, hogy megváltoztassák a történelem irányát. Akármi is történik a közeljövőben, Lengyelország és Magyarország népe új babérokat szerzett nemzeti zászlajára. A lengyelek azáltal, hogy hidegvérrel hoztak nagy erkölcsi döntést, szemben a Szovjetunió épp olyan hidegen kiterjesztett hatalmával, a magyarok pedig, akiknek nem volt olyan vezetőjük, aki az oroszokkal a saját nyelvükön beszéljen, azzal, hogy maguk rohantak rá a szovjet tanokra.
A New York Times épp most érkezett vezércikke "Győzelem Magyarországon" címmel így kommentálja a legújabb eseményeket:
Minden jel arra mutat, hogy Magyarországon számtalan vértanú élete és vére árán győzött a szabadság és legalábbis egyelőre megdőlt a kommunista zsarnokság, amit csak szovjet csapatokkal lehetne visszaállítani.
A lap ezután ismerteti a legutóbbi magyarországi fejleményeket, a szovjet csillagok eltávolítását, Mindszenty hercegprímás visszatérését és azt állapítja meg, hogy a győzelem nagysága mégis abban az elképesztő szovjet beismerésben nyilatkozik meg, amely szerint valóban történtek a szocialista államok közti egyenlőség elvét megsértő balfogások. A lap azonban a legnagyobb óvatosságra int az ilyenfajta szovjet nyilatkozatokkal szemben. Ismerteti a varsói paktum szovjet értelmezését és megállapítja, hogy Moszkva a XX. pártkongresszus óta mindent csinál, csak éppen nem az egyenlőség politikáját. A New York Times aztán így fejezi be a vezércikkét:
A danzigi lengyel rádió csak pár napja közölte a leleplezést, hogy a Gomulka győzelmével végződött központi bizottsági ülés előestéjén szovjetpárti puccsot terveztek, amelyet csak a lengyel dolgozók ébersége hiúsított meg. Épp ezért elővigyázatosságra van szükség Moszkva következő lépéseivel szemben. De tény az, hogy Moszkva visszavonulásra kényszerült, és ez a magyar ifjúság, munkásság és parasztság nagy győzelme.
Végül a szomszéd főváros, Bécs nagy független lapjának, a Die Presse-nek a vezércikke érdemel különös figyelmet.
Nemcsak egyszerű véletlennek látszik, hogy sokat szenvedett szomszéd országunkban egy véres forradalmi hét után az első fegyverszüneti békés nap épp Mindenszentekre esik. Budapest, Magyarország, Győr vagy sok más helyiség utcáin még ott fekszenek a halottak, ahol az utóbbi napokban a magyar ifjúság színe-virága hozta a legnagyobb áldozatát a zsarnokság elleni harcban. Magyar anyák bolyonganak még a szétrombolt városnegyedek romjai között, és keresik a kiégett tankok alatt fiaikat, akik puszta ököllel és hittel a szívükben ugrottak rá a szovjet páncélosokra, hogy megnyissák a szabadság felé vezető utat. De az 1956. évi nagy magyar októberi forradalom halottai áldozatukkal nemcsak saját hazájuk sorsát irányították jobbra. Sokkal többet tettek, és ezzel világtörténelmet csináltak. Megmutatták, hogy az emberi akarat, ha hisz a jó ügyben, erősebb, mint páncélos hadosztályok és lökhajtásos vadászgépek, sőt erősebb, mint a szovjet birodalom és rendszere, egész hatalma.
A lap ezután elmondja, hogy pesti hírek szerint Mikojan a felkelés elemi erejét látva jutott arra a meggyőződésre, hogy véget kell vetni a szovjet beavatkozásnak. Akár igaz ez a hír, akár nem, annyi bizonyos, hogy a magyar forradalom következményei beláthatatlanok az egész szovjet hatalomra nézve. Magáról a magyar fejlődésről a Die Presse így vélekedik:
Ha Nagy Imre kormánya megtartja amit óráról-órára ünnepélyesen megígért, és amit a politikai pártok visszaállítása, a mindenható ÁVO feloszlatása és a szabad sajtó engedélyezése által részben már meg is valósult, akkor Magyarország a nyugati demokrácia felé vezető úton van. És ezzel már jóval előbbre jutott, mint például Lengyelország, ahol Gomulka még megpróbálja tartani az eddigi kommunista vonalat. De, mint Varsóból értesülünk, egész Lengyelország azt figyeli, mi történik Magyarországon, és elkerülhetetlennek látszik, hogy a budapesti példa előbb, vagy utóbb nemcsak a Visztulánál, de a többi kelet-európai vazallus államban is iskolát fog csinálni. Már megindult az erjedés Kelet-Németországban, Romániában, Bulgáriában és még a kis Albániában is. Csak a még mindig sztálinista eszközökkel kormányzott Csehszlovákiában és Jugoszláviában van legalábbis a fölszínen nyugalom. De a magyar forradalom következtében alighanem egyszerre vége a Tito-féle Belgrádból irányított nemzeti kommunista Duna-konföderáció tervének is.
A lap a továbbiakban megállapítja, hogy a magyar események és a moszkvai vezetőségben kitört viszály összefüggését egyelőre nem lehet megállapítani. Annyi bizonyos, hogy a Kreml külpolitikájának messzemenő átállítására kényszerül, és az ellentét a sztálinista és a liberális szárny között csak még jobban kiélesedik. A Die Presse végül a magyar forradalom osztrák vonatkozásaira tér ki:
Nekünk osztrákoknak a magyar fölkelők győzelme egy új kor kezdetét jelentheti. A szabad világnak végre nem kell Nickelsdorfnál végződnie, és szétszakítják a számunkra teljesen idegen kommunista diktatúrák övezetét, amely eddig három oldalról zárta be Ausztriát. Végre újra együtt dolgozhatunk, mint évszázadokon át avval a Duna-menti szomszéddal, amelyik mindig a legközelebb állt hozzánk. Még nem tudjuk hogyan fognak otthon berendezkedni magyar barátaink. És távol áll tőlünk, hogy ezt előírjuk nekik. De remélhetjük és hihetjük, hogy a hős szabadságharcosok a második és semmiképp sem lebecsülendő próbát, ami előttük áll, épp úgy ki fogják állni és a győzelmet kellőképp gyümölcsöztetik, a kivívott szabadságot megvédik. A mi kötelességünk lesz, hogy mint jó szomszédok és ugyanannak a nyugati eszmének hordozói ebben segítsünk nekik, ahol csak lehet, mert az ő nagy harcuk áldozatai értünk, a mi szabadságunkért és mi hazánk békéjéért is küzdve estek el. Erre kell elsősorban gondolnunk, amikor ma a saját halottaink sírjánál állunk.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar szabadságharc visszhangját ismertettük a világsajtóban. Az óriási anyagra való tekintettel többször tájékoztatjuk hallgatóinkat. Ez volt a mai első sajtótájékoztatónk.
Szignál
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-11-01 10:35 |
Hossz | 0:09:00 |
Cím | Nemzetközi sajtószemle |
Műsorkategória | Nemzetközi sajtószemle |
Ismétlések |
1956-11-01 10:35 |
Szerkesztő | Bogyay Tamás |