Nemzetközi sajtószemle

Szignál

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyar események külföldi visszhangját ismertetjük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel ma is több tájékoztatót adunk a nyugati lapok cikkeiről.

A svájci Kereszténydemokrata Néppárt lapja, első két oldalát teljesen a magyar eseményeknek szenteli. A vezércikk címe: "Budapest, a Duna királynője". A cikkíró felemlíti budapesti emlékeit, és Magyarország történelmi szerepét elemzi az elmúlt évszázadok során. A Szent István-i Magyarország és a Nyugat védőbástyája elnevezés nem frázis - állapítja meg a lap - és Nyugat eddig még mindig rosszul fizetett a magyar népnek a keresztény civilizáció megmentéséért. A lap egy másik cikke Mindszenty bíboros kiszabadulásával és a magyar közéletbe való visszatérésével foglalkozik. A néppárti lap egy harmadik, a magyar eseményekkel foglalkozó cikket is közöl. Idézzük a cikk egyik részletét:
A mostani helyzetben minden a szovjet csapatok magatartásától függ. A szovjet erősítésekről érkező hírek aggodalommal töltenek el mindenkit. Ha a szovjet egész katonai gépezetét megindítja, akkor tragikus változások következnek be, amelyeknek az egész világot érintő következményei ma még egyelőre beláthatatlanok. De ha a Kreml vezetőiben győz a józan ész, Magyarország nem második Jugoszlávia lesz, hanem visszatér a nyugati szabad népek nagy családjába.

A Neue Zürcher Zeitung pénteki cikkének címe: "Látszatnyugalom Magyarországon". Aggodalommal állapítja meg az újság a szovjet csapatok jelenlétét, majd azt írja, hogy a következő 48 óra dönti el a magyar helyzetet. Ha a szovjet valóban csak sebesültjei és civiljei elszállítására használja az erősítéseket, még mentheti ami menthető, ellenkező esetben csak fokozza az egész világ ellenszenvét és kiszámíthatatlan ellenhatásokat idézhet elő - írja a Neue Zürcher Zeitung.

A Basler Nachrichten Budapestre küldött különtudósítója "Szabad választások vagy háború" címmel kommentálja az eseményeket:
A szovjet hadsereg erkölcsileg és fizikailag megvert hadnak tűnik. Ami még súlyosabbá teszi helyzetét, húsz évesnél fiatalabb fiúk és lányok verték meg. Újabb csapatösszevonásokról kapunk híreket, de a fegyverek még hallgatnak. A pillanatnyi helyzet borotvaélen táncol, de a következő napok eldöntik, mit várhatunk: szabad választásokat, vagy világháborút. - Ezeket írja a Basler Nachrichten.

A legtekintélyesebb svéd napilag, a Dagens Nyheter a Szuezi-csatorna eseményei ellenére is Magyarországról írja első vezércikkét. A cikk címe, "Szabad Magyarország". A lap visszatekint az elmúlt hét eseményeire, majd így folytatja:
A két polgári pártot és a szociáldemokrata pártot 1948-ban betiltották. Most ezek ismét előléptek és követelik, hogy tartsanak szabad választásokat. Megkezdődött a gyűlöletes kolhozok feloszlatása. A politikai rendőrséget megszüntetik, és a hadsereget átszervezik. Beveszik soraiba a szabadságharcosokat. Leírva mindez nagyon szép. Feltételezhető-e, hogy a kommunista diktatúrából kilépő ország hirtelen áttér a demokratikus rendszerre? Ilyesmiről Lengyelországban nem volt szó, még kevésbé Jugoszláviában. Magyarországon ilyen száz százalékos fordulat következhetik be, és ez a nemzetközi kommunizmus presztízsének hatalmas vereségét jelentené. - Ezeket írja a Dagens Nyheter. Azután így folytatja a lap:
Lehetséges, hogy a szovjet most attól fél, ami ma Magyarországon történt, megismétlődik a többi népi demokratikus országban. Moszkva most megpróbálja az engedményesség politikájával megelőzni a forradalmakat. Az oroszok a keleti blokk politikájának teljes megváltoztatásán gondolkodnak. A magyar népfelkelés így még sokkal nagyobb mértékben világtörténelmi jelentőségű, mint azt eddig hittük.

Az angol lapok közül a Manchester Guardian és a Daily Herald részletesen foglalkozik a szociáldemokrata párt újjáalakításával és Kéthly Anna szerepével. A Manchester Guardian budapesti jelentése aggodalomtól eltelve összegezi a híreket orosz tankok mozdulatairól Záhonyon át az ország központi részei felé. A tudósító szerint az erősítések csak arra szolgálnak, hogy fedezzék az orosz erők Magyarországból való rendezett visszavonulását. Ezt a feltevést azért megkérdőjelezi a tudósító. Ugyanakkor hírt ad arról, hogy a felkelők mélyen fájlalják a Szuez körüli fegyveres harc megindítását.
A Manchester Guardian vezércikkében is foglalkozik az orosz erőknek Magyarországon való összpontosításával. A helyzet - a lap szerint - nagyon komoly. Ha az orosz erősítések tényleg arra szolgálnak, hogy leigázzák Magyarországot, ezt ma, amikor az ország semlegesnek jelentette ki magát, nem lehet másnak, mint durva garázdálkodásnak minősíteni.
A cikk így folytatódik:
Az elmúlt tíz nap folyamán az oroszok a magyarok ellen harcoltak, és sok magyart öltek meg. Ha volt erre valami ürügyük, ez az volt, hogy a magyar kormány hívta őket segítségül. A jelenlegi kormány viszont arra szólította fel őket, hogy hagyják el az országot. A varsói egyezmény lehetővé tette az oroszok számára Magyarország területén csapatok tartását. Oroszország esetleg képviselheti azt az álláspontot, hogy Magyarország nem mondhatja fel egyoldalúan a varsói egyezményt. De akár érvényben van ma az egyezmény, akár nem, soha nem adott arra felhatalmazást a szovjet erőknek, hogy magyarokat gyilkoljanak le. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa tehetetlen az ilyen véres akció esetében, a vétójog helytelen használata miatt. Az ENSZ közgyűlésének azonban van lehetősége a hivatalos akció elindítására. Mi történik, ha a magyar segélynyújtás iránti előterjesztés tárgyalására kerül sor a közgyűlésen?
A Manchester Guardian vezércikke így fejeződik be:
A Kreml beismerte, hogy súlyos hibák történtek, és hajlandónak mutatkozott tárgyalásokba bocsátkozni a szovjet csapatok visszavonásáról. A Kreml ugyanakkor hozzájárult, hogy Budapestet megtisztítja az orosz csapatoktól. Úgy látszik, külsőleg legalábbis, a Szovjetunió elhatározta, hogy több függetlenséget ad eddigi csatlósainak. Ezt az elhatározást a forradalom kényszerítette ki, és megerősítette a Szovjetuniót abbeli hitében, hogy további fegyveres erőszak csak növelheti az ellenállást. Nem láthatjuk tisztán, hogy a Kreml kitart-e valóban ilyen irányban hozott szándéka mellett. Egy esetleges újabb akciót Oroszország nem igazolhat azzal sem, hogy Anglia és Franciaország rossz példával jártak elő a Közel-Keleten. Ha a Szovjetunió mégis újra a felkelők ellen fordulna, akkor az ENSZ közgyűlésének cselekednie kell.

Befejezésül néhány sort idézünk az egyik angol esti lap, az Evening Standard mai számából. A lap tudósítója a következő magyarországi élményéről számol be:
Estétől hajnalig jártam a budapesti utcákat. A városi tömeg a magyar katonákat nézte, amint az ávósokat kihozták az épületekből. Ezeket teherautókon szállították el, és annak ellenére, hogy a tömeg kiadatásukat követelte, senkit sem engedtek a közelükbe. Nem tűrünk egyéni bosszút - mondották. - Ezeket írja az Evening Standard riportere Budapestről.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar események külföldi visszhangját ismertettük.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!