Londoni levelezőnk, Szabó Zoltán telefonjelentése

Londoni levelezőnk telefonjelentését hallják.

Mint már tegnap említettem, Magyarország második orosz megszállása világpolitikai válság kirobbanásának része lehet abban az esetben, ha a nyugati világban a politikai fejlemények számunkra kedvezően alakulnak és Magyarországon a nép forradalmi erői, amelyek szándékaikról természetesen maguk döntenek, ahol lehet és ahogy lehet, együtt maradnak. Ebből a szempontból vegyük vizsgálat alá a ma reggeli helyzetet az angol sajtó, az angol rádió és a felelős angol vélemények alapján. Nézzük először a magyarországi helyzetet itteni értesülések szerint. Az angol rádió ma reggeli adásában ezeket mondta, a szovjet kézen levő rádióállomások közleményei arra vallanak, hogy a szabadságharcosok csoportjai továbbra is ellenállnak. A párizsi rádió az orosz városparancsnok rendeletét tette közzé, amelyben a felkelőket fegyverletételre szólította fel. Egy rádióamatőr Németországban a következő magyarországi rádióüzenetet fogta fel a magyar szabadságharcosok rádióadásából, a harc tovább tart. Orosz repülők új csapatokat szállítanak be. Kötelességünk, hogy harcoljunk mindhalálig. Az angol nép ma reggel ezt tudta a magyar helyzetről. Világvonatkozásban mind az angol rádiók, mind az angol lapok közléseiből világos, hogy a magyar ügyet sem a Bulganyin-levél, sem az amerikai elnökválasztás, sem a szuezi krízis nem szorította háttérbe. Ellenkezőleg. A helyzet az, hogy a szuezi eseményekből és a Bulganyin-levélből kibontakozó világválság feloldásának a magyar kérdés megoldása lényeges, talán leglényegesebb alaprésze. Megoldáson természetesen olyan fejleményeket értek, amelyek a szabadságharcosok szándékainak megfelelnek. A Bulganyin-levél tartalmát és modorát minden angol lap úgy értelmezte, hogy az erőszak politikájával a Szovjetunió nem csak Magyarországon, hanem másutt is fenyeget. A londoni rádió washingtoni tudósítójának tegnapi jelentése szerint a mai amerikai választáson Magyarország ügye és annak határozott és a szabadságharcosok szándékainak megfelelő elintézése fontos szerepet játszik az amerikai nép döntésében. Ugyanebben az értelemben jelentek meg ma reggel az angol lapok amerikai tudósításai. A lapok vezércikkei a Bulganyin-levél utáni mai helyzetet úgy értelmezték, hogy esetleg harmadik világháború küszöbén állunk. A Bulganyin-levél különben a maga erőszakos, fenyegető modorában igazolást ad az Egyesült Államoknak arra, hogy hasonló modorban helyezzenek kilátásba közbelépést Magyarország ügyében. Ez a közbelépés azonban nem történhetik meg azelőtt, mielőtt az elnökválasztás lefolyt, és az amerikai politika aktivizálódását holnap déltől kezdődőleg várhatjuk. Itt Angliában csodálattal és bámulattal fogadták azokat a jeleket, amelyek szerint remény van arra, hogy a magyar szabadságharcosok, ahogy lehet és ahol lehet, kitartanak. Részben ennek, részben a világ felháborodásának következménye hogy a tömegek nyomása az egyes nyugati kormányokra és a helyi orosz képviseletek ellen rendkívül felerősödött a magyar ügyben.
A mai angol lapok közül a Daily Express és Manchester Guardian ad körképet erről. Az Express nyolc országból közöl jelentéseket arról, hogy a tömegek megmozdultak Magyarország mellett. Külföldön magyar zászló alatt ezer belga diák ostromolta meg a szovjet követséget. A szovjet követ a rendőrséghez fordult segítségért. A rendőrség könnygázt használt. A diákok kijelentették, hogy holnap újra támadnak. Luxemburgban ugyancsak ezrekre menő tömeg vette ostromzár alá a szovjet követséget. A semleges Svájcban 10 ezer főnyi tömeg vette körül a szovjet követséget. Körülbelül ezren áttörték a rendőrkordont és behatoltak a szovjet követség udvarára. Ezek letépték az orosz zászlót, és egy magyar zászlót tűztek fel. A svájci városokban, gyárakban, áruházakban és iskolákban naphosszat röpcédulákat osztogatnak, amelyek Magyarország melletti tüntetésre szólítják fel a svájci népet.
Stockholmban négyezer diák vette ostromzár alá az orosz követséget, a svédországi Göteborg városában tízezer főnyi tömeg tüntetett.
Párizsban ezerfőnyi tömeg tiltakozott az orosz követség előtt. Madridban a Magyarország mellett tüntető diákok közelharcba keveredtek a kivezényelt rendőrosztagokkal.
Izlandban ezrekre menő tömeg tiltakozott a zsarnokság ellen a szovjet követség előtt.
Hollandiában, Amsterdam főterére százezer főnyi tömeg gyűlt össze és hat szónok vádolta az oroszokat, és a tömeg egy része megkísérelte a kommunista székház felgyújtását.
Berlinben több mint százezer ember tüntetett az oroszok ellen és a magyarok mellett. A magyar ügy hatására a Manchester Guardian a már említett tüntetéseken kívül azt is jelenti, hogy Oslóban határozott politikai akció indult Magyarország támogatására és Új-Delhiben a hindu kormány jegyzékben fejezte ki azt, hogy a magyarországi fejleményekben, amelyeket mélységesen leverőeknek tart, érdekeltnek érzi magát.
A Times római tudósítója azt jelenti, hogy minden olasz városban tömegtüntetések zajlottak le Oroszország ellen. Az orosz követséget és az olasz kommunista pártházakat erős rendőrkülönítmények védik. Az olasz külügyminiszter, az Olasz Szociáldemokrata Párt Budapesten tartózkodó főtitkárának, Matteottinak, akit az oroszok 14 olasz újságíróval együtt elfogtak, azonnali szabadon bocsájtását követelik. Az európai közvélemény növekvő nyomásáról, mint ebből láthatjuk, az angol lapok részletesen tájékoztatták az angol közvéleményt. Angliában a küzdelem Magyarországért a politika eszközeivel folyik. A Times mai száma a ház tegnapi ülését, amelyről már beszámoltam, drámainak mondja. Az ülésen az este folyamán felszólalt Clement Davies, a liberálisok volt vezére és ezt mondta, a világon mindenkit mélyen megrendít a magyar nép rettentő szenvedése. Ám rokonszenv, felháborodás és a sebesültek segélyezése nem elég. Davies e mondatát taps fogadta. Ezek az emberek - mondta Clement Davies - szabadságot akartak. Noha Angliának erkölcsi pozíciója meggyengül, azonnal határozott akciót kell kezdeni az Egyesült Nemzeteknél segítésükre. Davies, a nemzetközi megfigyelők beküldését elegendőnek nem találta. Azt követelte, hogy az Egyesült Nemzetek rendőri szerepre vállalkozó katonai erői vegyék át a rendfenntartást Magyarországon. Amennyiben ennek az oroszok ellenállnának, a Szovjetunió gazdasági blokád alá veendő. A külügyminiszter válaszában elismerte, hogy erkölcsi támogatás az adott helyzetben elégtelen.
A konzervatív Daily Telegraph-ban Grimond, a liberálisok új vezére nyílt levélben ítélte el az orosz megszállást és a szuezi akciót. Az alsóházból keltezett levelében azzal vádolja az angol kormányt, hogy az egyiptomi akcióval gyengítette Anglia pozícióját Magyarország megsegítésére. Angliában mind jobban az a vélemény erősödik, hogy bár igaz, hogy Szuezben évi 50 millió tonna olaj veszhet el, de Kelet-Európában 50 milliónál is több lélek mehet veszendőbe. Ezért az első probléma nem Szuez. A magyar ügy és a szuezi kérdés ilyenforma kapcsolódását magyar szempontból és fejleményeiben hasznosnak érzem. A kifejlődő világválság lehetőséget adhat egy olyan egyezkedésre is, amely mind Szuezt, mind Magyarországot az Egyesült Nemzetek átmeneti védnöksége alá helyezi, és az e pillanatban igen komolyan fenyegetett világbékét menti meg egy esetleges atomháború lehetőségét elkerülve. Egy ilyen egyeztető megoldás felvetésében az Egyesült Államok ma megválasztandó elnöke és a neutrális ázsiai államok, elsősorban India vezető szerepet játszanak. Ezzel kapcsolatban közlöm, hogy az egyik oxfordi kollégium professzorai tegnap táviratban szólították fel az általuk jól ismert Krishna Menon-t, India ENSZ képviselőjét a magyar ügyben való határozott fellépésre.

Szabó Zoltán telefonjelentését hallották Londonból.