Széljegyzetek

Kedves Hallgatóink! Most Gallicus fűz széljegyzeteket néhány hazai kommünikéhez.

Szignál

A budapesti Honvédelmi Minisztérium az imént kommünikét tett közzé, amely azt mondja, hogy a budapesti ellenállási csoportok megegyezéses alapon megkezdik fegyvereik átadását a szovjet egységeket felváltó magyar csapatoknak.
Ez a kommüniké első része. Hazug és perfid első szavától az utolsóig. Mert nem hihető, sőt teljesen lehetetlen, hogy a budapesti ellenállás, amely a legújabb jelentések szerint 15 ezer halottat követelt, leadná fegyvereit a legyőzött, megfutamodott vörös reakciónak. Különösen nem hihető ez az állítás azért, mert a budapesti ellenállók nagyon jól tudják, hogy a szovjet szuronyok által tartott budapesti kormányzat tegnap délben milíciának öltöztette át az ÁVH-t és így fegyvereit a forradalom legádázabb ellenfelének, könyörtelen hóhérának szolgáltatná ki. És azért is hihetetlen ez a hír, mert a szabadságharc csak katonailag győzött, politikai céljait még távolról sem érte el. Az ország élén formailag még ugyanaz a csoport áll, ami a nemzetre szabadította vérebeit és idegen zsoldosait, amely az ostromállapot romjait varázsolta elő újból a fővárosban, amelynek léte egyértelmű az önkényuralom folytatódásával és a nemzeti balsors fenntartásával. Misztifikáció ez a kommüniké, amelynek egyetlen célja, megtéveszteni a győzedelmes forradalmat, elveszejtetni vele azt a diadalt, amelyet a barikádokon kiharcolt.

De ez még semmi. Mert a Honvédelmi Minisztérium közleménye így folytatódik:

"A fegyverek leadása után 24 órán belül megkezdődik a szovjet egységek kivonása Budapestről."
Íme, a vért forraló taktika, a vérét hullajtó nemzet félrevezetésének, becsapásának nyílt bevallása. Tegnap, amikor szorultukban meghirdették tűzszüntető rendeletüket, bejelentették, hogy a szovjet kötelékek azonnal elvonulnak a fővárosból. Erre elhallgatott a puskaropogás. 24 órával utóbb már arról szól a nóta, hogy a szovjet csapatok elvonulnak majd, ha a fegyverletétel megtörtént. Az történt, amit mondottunk. A klikk, amely hajlandó volt a népakaratot akár ezer, meg ezer halál, akár a főváros romba döntése, akár az egész ország legázolása árán elfojtatni, csakhogy hatalmon maradhasson, nem bírta erővel a nemzettel szemben. Erő helyett tehát következett a mindenre elszánt stratagéma. Csatlakozott a forradalomhoz, kitűzte a Kossuth-címert, tetőtől-talpig teleaggatta magát kokárdával, ÁVH-s bakóit átöltöztette nemzeti milicistáknak, és ez álarc alatt beférkőzvén a szabadságharcosok soraiba, megpróbálja a nép ellenállását megtörni, akaratának és mártíriumának értelmét meghamisítani. Pontosan ezt jósoltuk, ha a forradalom beleesnék ebbe a csapdába, elvesznék minden vívmány és megmaradna a szovjet csizma.

Ismételjük, a Honvédelmi Minisztérium közleménye agyafúrt, áruló misztifikáció csupán. Azzal a szándékkal és azzal a reménnyel szövegezték meg, hogy elködösítik vele a szabadságküzdelem értelmét, megtörik vele a szabadságharcosok törhetetlenségét. De csak önmagukat leplezték le. Ezt igazolja a Győr Megyei Nemzeti Tanács felszólítása Moszkva budapesti kormányához, hogy félreérthetetlenül és ténylegesen szüntesse be a harcot, ezt rádión keresztül közölje azonnal az ország népével, mert ha nem, a Dunántúl egységesen Budapest segítségére siet. Így helyes! Így igaz! Így magyar! Ez a felszólítás bizonyítja, hogy a szabadságharc öntudata nem gyöngébb, mint volt fegyvereinek ereje. A magyar héroszok tisztán látják, kikkel állnak szemközt, és nem hajlandók a haza sorsát azokra bízni, a nemzet életének intézését azoknak átengedni, akiket sok-sok ezer vértanú pusztulása, tíz- meg tízezer özvegy, árva, testvér, anya zokogása és átka bélyegez mindörökre hazaárulóknak!

Szignál

És ha már ilyen szépen, ilyen kétségbeesetten a problémák tisztázásánál tartunk, hadd olvassunk be még egy közleményt, amely hétfő délután pontosan 2 órakor hangzott el a Miskolci Szabad Rádióban:

"Tájékoztatjuk hallgatóinkat, hogy az ávós banditák által lemészárolt ártatlan diákok és miskolci polgárok temetése éppen most folyik, 12 órakor kezdődött és fél négy óráig tart a miskolci temetőben. Holnap délután három órakor is folytatódnak az elhantolások, Borsod megye egész népének részvéte közepette helyezvén örök nyugalomra az ifjú miskolci mártírokat."

Így hangzott a közlemény. Vajon melyik az a rendszer, melyik az a hatalmi csoport, melyik az a párt, amely ezeket az ávós banditákat a haza és a nemzet uraivá tette? Most kellene a díszsírhely, urak! És most kellene gyónni a koporsók mellett, hogy miután kiásták a bitófa alól a régebbi áldozatokat, hogyan maradhattak meg posztjaikon azok a bizonyos ávós banditák, akik az imént lemészárolták Miskolc ártatlan fiataljait és védtelen polgárait? Feleljenek a kérdésre, ők tartoznak számadással! És feleljenek arra a kérdésre is, hogy ha a porig alázott, megtépett, gyászba sodort nép nagyszerű szabadságharca után tényleg ők maradhatnának uralmon, ha a mártírok áldozata csak arra szolgálna, hogy az ő királyságuk meghosszabbítódjék, nem derülnének-e ők maguk is, harsány röhejjel, a nemzeten!

Szignál

Nos, ha már a kommünikéket boncolgatjuk, következzék még egy a sorban. Az a közlemény, amely Budapest rádiójában hangzott el, és így szól:
Dr. Münnich Ferenc belügyminiszter megkezdette az új demokratikus rendőrség szervezését.
Úgy van, megkezdette. Mégpedig azzal, hogy az ávós banditákat nemzeti milicistáknak öltöztette át. A farkasra nyakörvet raktak, vicsorogó agyarát rózsaszínre festették, nemzeti színű kokárdát tűztek a szügyére, Kossuth-címert illesztettek járomcsontjai fölé és felvezették a nemzeti fórumra, mint szelídített háziállatot.

Így kezdődött az újjászervezés. Most már csupán az a kérdés, miként folytatódik? Illetve ez sem kérdés. Mert a szervezőből tudhatjuk már, milyen lesz a szervezet. Ezt a szervezőt pedig ismerjük. Doktor Münnich Ferencnek hívják és a moszkvai szekér saroglyájában rejtezve kelt át a Vereckei-szoroson. Szovjet alezredes. A spanyol polgárháború alatt a Rákosi-brigád intendánsa és a Rajk-per idején egyike azoknak a poltronoknak, akik e brigád még életben maradt önkénteseit hóhérkézre adták. Ebből már tudhatjuk, milyen arculata lesz az új demokratikus rendőrségnek. De ha nem tudnók, mégsem tudnók, akkor is felvilágosítanának bennünket a múlt egyéb emlékei. Például az az emlék, hogy 1945-ben, ugyancsak a szovjet szurony segélyével, ugyancsak a moszkoviták ragadták magukhoz a rendőrség megszervezésének a jogát. Ebből a jogból azután kikerekedett az az inkvizíciós intézmény, amely máglyára küldte a nemzet legjobbjait, bilincsbe verte - Mindszenty hercegprímással kezdve - a hon legjelesebbjeit. "Adjatok egy fix pontot, és kivetem sarkaiból a világot!"- mondotta Archimedes. Adjatok egy kis demokratikus rendőrséget, és kivetem évezredes szuverenitásából a nemzetet! - mondják a vörös Archimedesek.
Erről a döntő kérdésről szólunk majd, érdeméhez méltón, hosszasabban is. Egyelőre csak ennyit kérdünk: Azért haltak-e meg ezren meg ezren a budapesti aszfalton, azért hull egy nemzet könnyáradata, és azért pusztult-e a haza, hogy ezek a Münnichek már ismét demokratikus rendőrséget szervezzenek?

Szignál

Gallicus széljegyzetei hangzottak el.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!