Széljegyzetek

Szignál

Budapest utcáin százával hullottak az emberek és a kommunista rádióadás Lehár valcereket játszott. Szovjet tankok gázoltak a tömegbe, és a Gerő-klikk a 'Mosoly országának' lágy dallamait sugározta. Az utcákon egy nemzet kétségbeesett szabadságharcának drámája pergett. A gyermekek mellébe fúródott a gyilkos szovjet golyó, és a bitang rendszer azt játszotta hanglemezről, hogy "Lola, Dodó, Zsuzsu!". Budapest terein ropognak a fegyverek, az égen szovjet gépek kísérteties zúgása hirdeti egy nép felett az elnyomást, és akkor a galád, a muszkavezető, az istentelen kommunista terrorbanda a békevilág gondtalan hangulatát akarja szétárasztani. Könnyed hangon azt daloltatja, hogy "Gimbelem-gombolom, légy enyém angyalom." Szégyen ez és gyalázat. A nagy forradalom véres, tragikus fenségének undorító meggyalázása. Újabb bizonyíték arra, hogy idegen zsoldosok ők, moszkvai tejet szoptak, és szovjet oxigént lélegeznek be, a mi fájdalmunkhoz semmi közük, és a mi fájdalmunk most újra, véresen megszentelt fájdalmunk örökké lázítani fog ellenük. Nem szűnik meg szívünkben a gyűlölet, és ha tegnap nagyszerű hősi harc támadt ellenük, ezután is minden nap, amíg csak el nem tűnnek, a néma gyűlölet, a konok megvetés üzen hadat a zsarnokoknak.