Széljegyzetek

Szignál

Egymásután olvassák be a pesti rádióban a kétes értékű hűségnyilatkozatokat. Bizonyítani iparkodnak, hogy az ország a rendszer mellé állt a magyarság szabadságharcával szemben. A felolvasás gyatra, a szavak erőtlenül és üresen konganak. És kik azok, akik ezekben a drámai órákban a zsarnokság szószólóivá váltak? Nyilvánvaló, hogy voltak, akiket nyilatkozatra kényszerítettek. Többségük azonban a magyar nép szégyenteljes árulói. Azok a politikai prostituáltak, akik nemcsak most a hősi ellenállás pillanataiban, de egész közéleti pályafutásuk során cserbenhagyták a nép ügyét. Újból bemutatjuk őket.
A sort Tildy Zoltán, a levitézlett köztársasági elnök, nyitotta meg. Első volt, aki eljátszotta azt a bizalmat, amit a magyar nép 1945 után a Független Kisgazdapártba helyezett. És most is ő volt az első, aki szolidaritásáról biztosította az új muszka vezetőket.
Hitványságában követte őt a második köztársasági elnök, Szakasits Árpád. Elnöksége idején találóan mondották Pesten, hogy két Árpád volt a magyar történelemben. Az egyik Árpád vezér, aki kivezette népünket Ázsiából. A második Szakasits Árpád, aki visszavezette népünket Ázsiába. Szakasits hű maradt hitványságához. Nyilatkozatával nem a magyar szabadságharc híveit, hanem önmagát bélyegezte örökre meg.
És megszólalt természetesen a hírhedt békepap, Horváth Richárd is. Ez a züllött, egyházából kiközösített, a katolikus hívek által megvetett ember. Hűségnyilatkozata a legjobban elárulja, kik azok, akik új életünket továbbra is irányítani szeretnék. Említsük még a bukott közoktatási minisztert, a sztálinista Erdey-Grúz Tibor levelét. A bukott miniszter most azokhoz fordul kérő szóval, akik egyszer már megvonták bizalmukat tőle, és kibuktatták őt miniszteri székéből. Erdey-Grúz egyike azon kultúrpolitikusoknak, akiknek működése káros és rossz emlékű a magyar ifjúság szemében. Hűségnyilatkozatáról is ez a véleményünk. Ezek azok a tekintélyek, kedves hallgatóink, akik mai szabadságharcunk első árulói. Levelük és nyilatkozatuk a legjobb bizonyítéka arra, hogy egyelőre nincs semmi biztosíték az ígéretek beváltására, és a reformpolitika folytatására. És amíg nincs biztosíték, a fegyverek elhallgathatnak, de a szívekben és lelkekben nem lesz béke Magyarországon.