00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Kedves Hallgatóink! A Világ tükre című műsorunk következik.
Mai közvetítésünkben strasbourgi munkatársunk beszámolóját hallják az Európa Tanács üléséről.
Az utóbbi napokban az Európa Tanács 16 parlamenti kiküldöttből álló összejövetelét az aktuális politikai problémák foglalkoztatták. Ezúttal csak a minket közelebbről érdeklő jelentésekkel és felszólalásokkal kívánunk foglalkozni. Főképpen három jelentésről kell megemlékeznünk. Benvenuti olasz képviselő, volt miniszter, általános politikai jelentése, és Goedhart holland szocialista képviselő két jelentése körül folyt a vita. Benvenuti jelentésének következő megállapításai fontosak számunkra: A vasfüggöny mögött kétségkívül módosult a helyzet, mondotta Benvenuti. Vajon elegendő okot látunk-e arra, hogy mi szabad nemzetek szintén változtassunk a vasfüggöny mögötti népekkel kapcsolatos politikánkon? Erre valóban nincs ok. A kommunistákkal való együttműködés árulás volna azokkal szemben, akik szabadságukért harcolnak. Salvador de Maderiaga helyesen mondta, választanunk kell, vagy a néppel kell tartanunk, vagy diktátoraival. Ha leülünk a diktátorokkal tárgyalni, a néppel helyezkedünk szembe. Szabad választásokat kell követelnünk. Az oroszok szerint ez a reakciósoknak nyújtott ajándék volna. Ők politikai és katonai hatalmukat fenn akarják tartani a leigázott országokban, és jól tudják, hogy a szabad választások esetén ennek befellegzett. Az Európa Tanács mindig intransingens volt és lesz a szabad választások kérdésében.
Benvenuti beszéde során ismertette a politikai bizottság jelentését, amelyben többek között a következők foglaltattak. A Nyugat köteles minden tőle telhetőt elkövetni, hogy a vasfüggöny mögötti népek visszanyerjék teljes szabadságukat, és demokratikus intézményeiket. Ezt követően nekik kell majd eldönteniük, hogy mily szociális és gazdasági rendszert, és milyen kormányt akarnak. A szovjet vezetőség azon állítása, amely szerint a nyugat a régi állapotokat a status quot akarja visszaállítani, nem egyéb hazug propagandánál. A vasfüggöny mögötti népeknek tudomására kell juttatni, hogy a diktatúra és a demokrácia között kell majd választaniuk.
Ez után Goedhart holland képviselő terjesztette elő az Európai Tanácsban nem képviselt népek ügyeivel foglalkozó bizottság jelentését. A jelentés behatóan foglalkozik a magyarországi helyzettel is. A jelentés szerint Rákosi távozása által Magyarország alárendelt helyzete Moszkvával szemben nem változott. A liberalizáció abban áll, hogy először: néhány ezer politikai foglyot szabadlábra helyeztek. Ezek, miután mindent elvesztetek, se lakásuk, se kenyérkeresetük, létük a szovjet vezetőségtől függ. Másodszor: Grősz Józsefet és néhány római katolikus papot kiengedtek a börtönökből, de XII. Pius pápa apostoli levelét nem volt szabad a szószékről kihirdetni. Harmadszor: Rákosi távozása óta nem szabad senkit sem letartóztatni, és senkinél sem házkutatást tartani, csak bírói végzés alapján. De a bíróság most is a rendszert szolgálja ki, illetve annak engedelmes eszköze. A bírót a párt nevezteti ki. Nincs lényeges személyi változás sem a bíróságoknál, sem a rendőrségnél. Negyedszer: a kollektivizálás enyhült, a kényszert a rábeszélés váltotta fel. Ötödször: A Parlamentben néhány szelíd interpelláció hangzott el, de ezekhez a pártvezetőség előzetes engedélyére volt szükség. Hatodszor: a sajtóban kétségkívül szabadabb [a hang], de ugyancsak az előre engedélyezett keretekre szorítkozik. A nép valamivel szabadabbnak érzi magát, de gondoskodás történt róla, hogy ez a szabadság rendkívül korlátozott most is. A rendszer totális jellege változatlanul fennáll.
A jelentés szerint itt az idő, hogy a Nyugat felhasználja azt a konfúziót, amely a kommunista világban uralkodik, és azt a szabadságvágyat, amely az úgynevezett csatlós országokban megnyilatkozott, és hogy megértesse Szovjet-Oroszországgal, hogy nem hajlandó semmiféle együttműködésre, koegzisztenciára, ha a vasfüggöny mögötti országok szabadsága, függetlensége nem biztosíttatik, illetve Szovjet-Oroszország nem járul hozzá, hogy ezekben az országokban nemzetközileg ellenőrzött választásokat tartsanak. A nyugatnak egységesnek kell lennie, hogy nyomást gyakorolhasson Szovjet-Oroszországra, az említett célok elérése érdekében. Nem a koegzisztencia és a háború között kell választanunk, van még harmadik út is. Mozgósítanunk kell a nyugati közvéleményt a leigázott népek felszabadítása érdekében. Oroszországnak tudomásul kell vennie, hogy nem lesz béke, amíg Közép- és Kelet-Európában a szabadságjogok nem lesznek helyreállítva.
Goedhart holland szocialista képviselő terjesztette a közgyűlés elé a bizottság másik jelentését is, amely a csatlós országokban fogva tartott nem kommunista foglyok szabadlábra helyezését követeli, és e célból a közgyűlés elnökét kívánja megbízni azzal, hogy a szükséges diplomáciai lépések megtétele iránt intézkedjék. E jelentéshez csatolt listán több közismert magyar politikus neve szerepel. Az első jelentéshez többek között Pitterman osztrák képviselő szólt hozzá, aki kijelentette, hogy jó néhány magyarországi munkással beszélt az utóbbi időben. Ezeket a munkásokat helyzetük esetleges némi enyhítése nem elégítené ki. Ezek gyökeres változást akarnak. Jól tudják, hogy a békeszerződéssel országuk demokratikus rendszerét írták elő. Ezeket a békeszerződéseket a nyugati hatalmak aláírták, miért nem követelik azok végrehajtását? Kérdezte Pittermann osztrák képviselő. Az országhatárnál, mondotta továbbá, a vasfüggönyt állatkert váltotta fel. Vérebek száguldanak ott és teszik veszélyessé még a határ menti községek életét is. De az emberek a vasfüggöny mögött tudják, hogy a vasfüggönyön túl szabadság és demokrácia uralkodik, és ha szívósan kitartanak, mint azt az osztrákok tették, az ő országukban is diadalmaskodni fog a szabadság és demokrácia.
Wistrand svéd miniszter megállapította, hogy az összes csatlós országokban nagy az elégedetlenség. Legjobban a kettéosztott Berlinben látható, hogy mit jelent a kommunizmus. A nyugati zónákban a munkásoknak sokkal jobb a keresete. Magasabb az életszínvonal, mint a keleti zónában. Ezek a problémák nem csak Kelet-Európa problémái, hanem egész Európáé. De la Vallée Poussin belga szenátor is hangsúlyozta, hogy Nyugat-Európa szolidáris a közép és kelet-európai rab népekkel. A szónok szerint Szovjet-Oroszországnak igen súlyos problémái vannak. A kommunizmus - szerinte - veszített erejéből a visszatérés a sztálini módszerekhez nehezen képzelhető el. Maga a kommunista párt is tiltakoznék ellene, mert Sztálin a pártot is elnyomta. Az új helyzetet ki kell használnunk - mondotta - kollektív biztonsági szerződésről, végleges békéről mindaddig nem lehet szó, amíg a kelet-európai népek önrendelkezési joga nincs biztosítva. Ezek a nagy-fontosságú nyilatkozatok hangzottak el eddig az strasbourgi Európa Tanács ülésén, amit az egész világ figyelemmel kísért.
A Világ tükre című műsorszámunk hangzott el. Strasbourgi munkatársunk jelentését hallották az Európa Tanács üléséről.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Mai közvetítésünkben strasbourgi munkatársunk beszámolóját hallják az Európa Tanács üléséről.
Az utóbbi napokban az Európa Tanács 16 parlamenti kiküldöttből álló összejövetelét az aktuális politikai problémák foglalkoztatták. Ezúttal csak a minket közelebbről érdeklő jelentésekkel és felszólalásokkal kívánunk foglalkozni. Főképpen három jelentésről kell megemlékeznünk. Benvenuti olasz képviselő, volt miniszter, általános politikai jelentése, és Goedhart holland szocialista képviselő két jelentése körül folyt a vita. Benvenuti jelentésének következő megállapításai fontosak számunkra: A vasfüggöny mögött kétségkívül módosult a helyzet, mondotta Benvenuti. Vajon elegendő okot látunk-e arra, hogy mi szabad nemzetek szintén változtassunk a vasfüggöny mögötti népekkel kapcsolatos politikánkon? Erre valóban nincs ok. A kommunistákkal való együttműködés árulás volna azokkal szemben, akik szabadságukért harcolnak. Salvador de Maderiaga helyesen mondta, választanunk kell, vagy a néppel kell tartanunk, vagy diktátoraival. Ha leülünk a diktátorokkal tárgyalni, a néppel helyezkedünk szembe. Szabad választásokat kell követelnünk. Az oroszok szerint ez a reakciósoknak nyújtott ajándék volna. Ők politikai és katonai hatalmukat fenn akarják tartani a leigázott országokban, és jól tudják, hogy a szabad választások esetén ennek befellegzett. Az Európa Tanács mindig intransingens volt és lesz a szabad választások kérdésében.
Benvenuti beszéde során ismertette a politikai bizottság jelentését, amelyben többek között a következők foglaltattak. A Nyugat köteles minden tőle telhetőt elkövetni, hogy a vasfüggöny mögötti népek visszanyerjék teljes szabadságukat, és demokratikus intézményeiket. Ezt követően nekik kell majd eldönteniük, hogy mily szociális és gazdasági rendszert, és milyen kormányt akarnak. A szovjet vezetőség azon állítása, amely szerint a nyugat a régi állapotokat a status quot akarja visszaállítani, nem egyéb hazug propagandánál. A vasfüggöny mögötti népeknek tudomására kell juttatni, hogy a diktatúra és a demokrácia között kell majd választaniuk.
Ez után Goedhart holland képviselő terjesztette elő az Európai Tanácsban nem képviselt népek ügyeivel foglalkozó bizottság jelentését. A jelentés behatóan foglalkozik a magyarországi helyzettel is. A jelentés szerint Rákosi távozása által Magyarország alárendelt helyzete Moszkvával szemben nem változott. A liberalizáció abban áll, hogy először: néhány ezer politikai foglyot szabadlábra helyeztek. Ezek, miután mindent elvesztetek, se lakásuk, se kenyérkeresetük, létük a szovjet vezetőségtől függ. Másodszor: Grősz Józsefet és néhány római katolikus papot kiengedtek a börtönökből, de XII. Pius pápa apostoli levelét nem volt szabad a szószékről kihirdetni. Harmadszor: Rákosi távozása óta nem szabad senkit sem letartóztatni, és senkinél sem házkutatást tartani, csak bírói végzés alapján. De a bíróság most is a rendszert szolgálja ki, illetve annak engedelmes eszköze. A bírót a párt nevezteti ki. Nincs lényeges személyi változás sem a bíróságoknál, sem a rendőrségnél. Negyedszer: a kollektivizálás enyhült, a kényszert a rábeszélés váltotta fel. Ötödször: A Parlamentben néhány szelíd interpelláció hangzott el, de ezekhez a pártvezetőség előzetes engedélyére volt szükség. Hatodszor: a sajtóban kétségkívül szabadabb [a hang], de ugyancsak az előre engedélyezett keretekre szorítkozik. A nép valamivel szabadabbnak érzi magát, de gondoskodás történt róla, hogy ez a szabadság rendkívül korlátozott most is. A rendszer totális jellege változatlanul fennáll.
A jelentés szerint itt az idő, hogy a Nyugat felhasználja azt a konfúziót, amely a kommunista világban uralkodik, és azt a szabadságvágyat, amely az úgynevezett csatlós országokban megnyilatkozott, és hogy megértesse Szovjet-Oroszországgal, hogy nem hajlandó semmiféle együttműködésre, koegzisztenciára, ha a vasfüggöny mögötti országok szabadsága, függetlensége nem biztosíttatik, illetve Szovjet-Oroszország nem járul hozzá, hogy ezekben az országokban nemzetközileg ellenőrzött választásokat tartsanak. A nyugatnak egységesnek kell lennie, hogy nyomást gyakorolhasson Szovjet-Oroszországra, az említett célok elérése érdekében. Nem a koegzisztencia és a háború között kell választanunk, van még harmadik út is. Mozgósítanunk kell a nyugati közvéleményt a leigázott népek felszabadítása érdekében. Oroszországnak tudomásul kell vennie, hogy nem lesz béke, amíg Közép- és Kelet-Európában a szabadságjogok nem lesznek helyreállítva.
Goedhart holland szocialista képviselő terjesztette a közgyűlés elé a bizottság másik jelentését is, amely a csatlós országokban fogva tartott nem kommunista foglyok szabadlábra helyezését követeli, és e célból a közgyűlés elnökét kívánja megbízni azzal, hogy a szükséges diplomáciai lépések megtétele iránt intézkedjék. E jelentéshez csatolt listán több közismert magyar politikus neve szerepel. Az első jelentéshez többek között Pitterman osztrák képviselő szólt hozzá, aki kijelentette, hogy jó néhány magyarországi munkással beszélt az utóbbi időben. Ezeket a munkásokat helyzetük esetleges némi enyhítése nem elégítené ki. Ezek gyökeres változást akarnak. Jól tudják, hogy a békeszerződéssel országuk demokratikus rendszerét írták elő. Ezeket a békeszerződéseket a nyugati hatalmak aláírták, miért nem követelik azok végrehajtását? Kérdezte Pittermann osztrák képviselő. Az országhatárnál, mondotta továbbá, a vasfüggönyt állatkert váltotta fel. Vérebek száguldanak ott és teszik veszélyessé még a határ menti községek életét is. De az emberek a vasfüggöny mögött tudják, hogy a vasfüggönyön túl szabadság és demokrácia uralkodik, és ha szívósan kitartanak, mint azt az osztrákok tették, az ő országukban is diadalmaskodni fog a szabadság és demokrácia.
Wistrand svéd miniszter megállapította, hogy az összes csatlós országokban nagy az elégedetlenség. Legjobban a kettéosztott Berlinben látható, hogy mit jelent a kommunizmus. A nyugati zónákban a munkásoknak sokkal jobb a keresete. Magasabb az életszínvonal, mint a keleti zónában. Ezek a problémák nem csak Kelet-Európa problémái, hanem egész Európáé. De la Vallée Poussin belga szenátor is hangsúlyozta, hogy Nyugat-Európa szolidáris a közép és kelet-európai rab népekkel. A szónok szerint Szovjet-Oroszországnak igen súlyos problémái vannak. A kommunizmus - szerinte - veszített erejéből a visszatérés a sztálini módszerekhez nehezen képzelhető el. Maga a kommunista párt is tiltakoznék ellene, mert Sztálin a pártot is elnyomta. Az új helyzetet ki kell használnunk - mondotta - kollektív biztonsági szerződésről, végleges békéről mindaddig nem lehet szó, amíg a kelet-európai népek önrendelkezési joga nincs biztosítva. Ezek a nagy-fontosságú nyilatkozatok hangzottak el eddig az strasbourgi Európa Tanács ülésén, amit az egész világ figyelemmel kísért.
A Világ tükre című műsorszámunk hangzott el. Strasbourgi munkatársunk jelentését hallották az Európa Tanács üléséről.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-22 09:20 |
Hossz | 0:08:57 |
Cím | A világ tükre |
Műsorkategória | Tudósítás |
Ismétlések |
1956-10-22 09:20 |
Szerkesztő | Auer Pál |