Nemzetközi sajtószemle

1956. november 07. 20:22 ● 08:26

Thury Zoltán
00:00 00:00

A műsor leirata

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi szovjet hadjárat külföldi visszhangját ismertetjük.

Ezt a szemlét a francia lapok cikkeivel kezdjük. Először a párizsi Figaro vezércikkéből idézünk:
A kezdet kezdetétől fogva gyanakodva fogadtuk Sztálin utódainak vigyorgó mosolyát. Nem győztük óva inteni azokat, akik hittek a szemforgatásnak és küzdöttünk azok ellen, akik tudatosan, vagy akaratlanul a moszkvai ármány cinkosává szegődtek. Ennek ellenére sem hittük volna, hogy a történelem ilyen hamar, ilyen félreérthetetlenül és ilyen tragikusan igazol bennünket. A Kreml szabadságáról most már mindenki tudja, hogy rabláncot, sortüzet és tankokat jelent. Ma már a leghiszékenyebbeknek is ki kellett nyíljon a szeme. Mindenki, aki ma hallgat, vagy lapul, társa lesz a budapesti gazságnak. A francia nép, a francia közvélemény már kimondotta ítéletét. Ezeket írja a Figaro.

A baloldali Combat vezércikkében átveszi a budapesti felkelők kiáltását: "Éljen Európa!" A lap ezt írja:
Ez a világmegváltás egyetlen reménye. Ha egész Európát fenyegeti az orosz veszély, úgy a szovjetnek azt sem szabad szem elől tévesztenie, hogy egész Európa felkelhet ellene.

Az Aurore vezércikke: "A magyar nép nem adja meg magát." Ebből idézünk:
Az egész világ bámulja azt a hősi ellenállást, amelynek már minden ésszerűség szerint meg kellett volna szűnnie az orosz tankok ezreivel és a nehéztüzérséggel szemben. A hivatalos budapesti rádió megkísérli lekicsinyíteni az ellenállás fontosságát, de híradásaiból kitűnik, hogy fontos ellenállási gócpontok nyugtalanítják az orosz főhadiszállást. A magyar ellenállók rádióadó készülékekkel rendelkeznek, amelyeket tisztán lehet hallani Közép-Európában. Ezekre a tényekre emlékeztet az Aurore.

Az angol Daily Telegraph ma hosszú cikkben kutatja a magyar ellenállás indítóokait. A lap a következőket írja:
A magyar hazafiak hősiessége a harc első óráiban eljelentéktelenített minden elképzelhető jelzőt. Most, amikor a magyarok a végső harcot vívják, hősiességüknek puszta említése már szinte gúny. Ehelyett helyesebb, ha megvizsgálunk néhány kérdést, miért tört ki a felkelés, miért terjedt ilyen sebesen?
A Daily Telegraph cikkírója most tért vissza Magyarországról és elmondja, hogy a magyar szabadságharcosok úgy érzik, nemcsak Magyarországért verekszenek, hanem az egész keresztény világért. Az angol újságíró szerint, a magyar harcosok nem is ezért a nemzedékért, hanem a jövő nemzedékekért vívják meg csatájukat. Ezzel a harccal köszöntik a Nyugatot. Gesztusuk sokban hasonlít a régi gladiátorok búcsúszavaira: "Üdvözlégy, Caesar, mi a halálba indulók köszöntünk téged!" A Daily Telegraph cikke így folytatódik:
A magyarországi az első, kizárólagosan politikai jellegű felkelés a kommunizmus ellen. A pilseni, kelet-berlini és poznani nyugtalanság gazdasági természetű panaszokkal kezdődött. Magyarországon az életszínvonal az utolsó 12 hónapban emelkedett. A magyarok azért lázadtak fel, ami nem volt bent az utolsó ötéves tervben, igazi szabadságért. Indulataikat a rendszer gazdasági engedményei nem csillapíthatták.
A Daily Telegrahp ezután azt a kérdést vizsgálja, miért éppen a magyarok és lengyelek vezetik a kelet-európai forradalmakat:
Lázadás csak azoktól a népektől remélhető, amelyeknek vannak hagyományaik és van elszántságuk. Még egyszerűbben, a felkelés csak ott robbanhat ki, ahol megvannak ennek történelmi előzményei, és nem hiányzik a bátorság sem. A közép- és kelet-európai országok közül Romániának vannak hagyományai. A szlovákok pedig bátrak, de nincs történelmük. Csak a magyaroknak és lengyeleknek van meg mindkettő, ennek következtében a Szovjetunió elleni gyűlölet minden elképzelést fölülmúl náluk. A magyarországi szabadságharc valószínűleg a legelemibb erejű népmozgalom volt, amit a világ valaha is látott. 1848-ban a magyar szabadságharc csak lassan bontakozott ki, és nem fogta olyan egységbe a nemzetet, mint a mostani megmozdulás. Magyarországon két héttel ezelőtt tulajdonképpen tízmillió ember szállt szembe a rendszerrel. A Daily Telegrahp cikke azzal fejeződik be, hogy nem a magyar hazafiaknak és a magyar szabadságnak kell sírfeliratot készíteni, hanem a haldokló szovjet birodalomnak.

Az egyik nyugat-berlini lap, a Tagesspiegel "Égő sebek" címen ír vezércikket a magyarországi eseményekről. A lap beszámol mindenekelőtt arról, hogy a magyar szabadságharcosok fegyvert és katonát, kötszert és élelmet kérnek a Nyugattól. A cikk így folytatódik:
Segélykiáltásukat soha az életben nem tudjuk többé elfelejteni. Mit csinál a Nyugat? - kérdik a harcoló magyarok. Mit csinál? Még segíthettek - szól az üzenet. Mi is szabadságot akarunk, függetlenséget és önállóságot, azt, ami minden népnek joga. Ezt üzenik, akik puszta kézzel harcolnak a szovjet harckocsik ellen. Hogyan őrizzük meg hidegvérünket, amikor ez történik most Magyarországon? Hogyan őrizzük meg hidegvérünket, amikor a legocsmányabb szovjet árulásnak voltunk tanúi? A rokonszenv és együttérzés kifejezése nemcsak azokon nem segít, akik harcolnak. Ennyi önmaguknak sem lehet elég. Ezeket írta a nyugat-berlini Tagesspiegel.

Egy nyugatnémet lap, a Kölner Anzeiger azt írja, hogy a Szovjetunió nemcsak tekintélyét vesztette el Közép- és Kelet-Európában, hanem a jövőt is. A lap a következőkre emlékeztet:
Kik harcoltak és harcolnak az első vonalban Magyarországon? Egyetemi hallgatók, diákok, fiatal munkások, a hadsereg fiatal katonái. Azok, akiknek nevelésére a kommunista hatóságok olyan nagy gondot fordítottak. Azok, akik a rendszer elképzelése szerint, a kommunizmus oszlopai voltak. A diktatúra tragédiája, hogy képtelen a visszavonulásra. Magyarországon a Szovjetuniónak és a kommunizmusnak semmi esélye. A moszkvai visszavonulás az egyetlen elképzelhető megoldás lett volna. A Vörös Hadsereg alakulatai, ennek ellenére, őrült mészárlásba kezdtek. A visszavonulás meghosszabbította volna, nem hogy megrövidítette volna a szovjet birodalom életét. Amit most csináltak, az az egész kommunista rendszert alapjaiban rázta meg. Ennek a merényletnek következményei Moszkva számára elviselhetetlenek. Ezekre hívta fel a figyelmet a nyugatnémet újság.

Egy stockholmi lap, az Expressen megállapításai a következők:
A szovjet vezetők nemcsak véres terrorral válaszoltak a magyar függetlenségi törekvésekre. Válaszuk cinikus csalás is volt. Tárgyaltak a Nagy Imre kormánnyal a Vörös Hadsereg kivonulásáról. Megígérték, hogy a két ország kapcsolatait új alapokra helyezik. Aztán letartóztatták a magyar küldötteket és megindították a támadást Budapest ellen. A támadás pillanatában a nyugati demokráciák nem voltak egységesek. Úgy látszik most, hogy a közel-keleti helyzet javult. A szabad országok haladéktalan kötelessége, hogy a továbbiakban minden figyelmüket Magyarországra fordítsák. A szabadságharc még nem veszett el. - Ezeket írja a svéd Expressen.

Kedves hallgatóink! Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyarországi szovjet hadjárat külföldi visszhangjáról számoltunk be.

Információk

Adásba került1956-11-07 20:22
Hossz0:08:26
CímNemzetközi sajtószemle
MűsorkategóriaNemzetközi sajtószemle
Ismétlések
1956-11-07 20:22
SzerkesztőThury Zoltán
Műsor letöltése MP3