00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Londoni levelezőnk telefonjelentését hallják.
A ma reggeli angol lapok egytől egyig közlik azokat a jelentéseket, amelyek szerint az ellenállás Magyarországon tart. Az ezzel foglalkozó cikkek részben menekültek beszámolóira, részben a rádiókra alapulnak. Némely komolyabb lap, teszem azt a Manchester Guardian, egészében közli azokat az üzeneteket, amelyekkel az ellenállás gócai rádión segítségért folyamodtak. Ezeknek a magyaroknak bátorsága láttán elnémul az ember. Mint a Magyarországról nemrég visszatért Gordon Shepherd írta ma a Daily Telegraphban, a magyarság magatartása olyan, hogy még az is megalázó volna, hogy dicsérje az ember. Shepherd kitűnő cikkében, amelyet már más helyen is ismertettünk, így jellemzi a magyar forradalmat:
"Hátborzongató volt az érezni mindnyájukban, hogy nem is Magyarországért küzdenek, hanem az egész keresztény világért. Ennél is többért. Volt egy fatalista előérzetük, hogy közvetlen céljaikat nem érhetik el, hogy küzdelmük eredményeit esetleg nem ez a nemzedék fogja élvezni, hanem a következő. Utolsó harcuk értelme köszöntés a Nyugatnak, és hitvallás egyben. Ha a világ valaha is e mondást példázta, mi, akik halálunk előtt állunk, köszöntünk titeket, most ezt történt."
Gordon Shepherd ezután párhuzamot vont a pilseni, kelet-berlini és poznani felkelések és a magyar szabadságharc között azzal az eredménnyel, hogy amazokat nem lehet a magyar szabadságharchoz hasonlítani.
"A cseh, német és lengyel felkelésben gazdasági sérelmek orvoslásáról volt szó. A magyarok a valóságos szabadságért keltek fel annak ellenére, hogy anyagi helyzetük aránylag kedvezőbb, mint szomszédaiké. E forradalom nagysága mellett - írja az angol cikkíró, a 48-as idők nagysága is eltörpül. Ha ennek a forradalomnak a jövőben nem lesznek meg az eredményei - mondja - nem a magyar hazafiak sírfeliratát kell elkészíteni, hanem a világ szabadságáét. Én ebben a pillanatban azt kérem elfordítva szemünket a magyarországi szörnyűségektől és a Nyugat jóakaratáról, arra figyeljünk, hogy mit végzett a magyar forradalom és szabadságharc a világban. Hogy milyen új helyzetet teremtett a földkerekségen, az öt kontinensen."
Ezek talán nagy szavaknak tűnnek, de nem azok. A valóságról beszélnek, és a valóság az, hogy a magyar nép forradalma és az azt követő orosz zsarnoki katonai reakció alighanem fordulópontot jelent a világtörténelemben.
Mint már tegnap többször jelentettem, a magyar események hatása világméretű. A következmények hullámzása három központ körül torlódik fel. Ezek először: a közvélemény szinte forradalmi megmozdulása szerte a világon Magyarország mellett és az oroszok ellen. Másodszor: a munkásmozgalmon belül a kommunizmus forradalmi elemeinek és hagyományainak olyan halála, amelyből nincs feltámadás. És harmadszor: a világpolitikai helyzetkép megváltozása.
Elemezzük a magyar események hatását e három eredmény értelmében. A közvélemény forradalmi megmozdulása a magyarok mellett és az oroszok ellen olyan méretű, hogy az angol rádió és angol lapok ma már csak felsorolni tudták. Ezt teszem én is.
Tegnap délután a magyar forradalom hangulata - mint az angol lapok jelentik -, otthont talált a francia képviselőházban. Az olasz képviselőházban egy kommunista felszólalás a ház rendjének teljes felbomlásához vezetett. Luxemburgban a diákok megostromolták, és egy időre birtokukba vették az orosz követséget. A követ a pincében bújt el.
Párizsban - az angol rádió déli jelentése szerint - az emberek gyászkarszalagot viselnek, és tömegek vonulnak fel az Ismeretlen katona sírjához, hogy az ismeretlen magyar szabadságharcosok emléke előtt tisztelegjenek.
Hollandia, Spanyolország és Kommunista Kína lemondta részvételét az olimpiáról. Az első kettő azért, mert az oroszok részt vesznek a mérkőzéseken.
Az Angol Ügyvéd Szövetség kijelentette, hogy a korábban meghívott orosz ügyvédeket nem hajlandó Angliában fogadni. A Sadler's Wells Ballet vezetője kijelentette, hogy az angol táncegyüttes Magyarország elnyomása miatt nem hajlandó Moszkvába menni.
Az angol kormány nyilatkozatot adott ki, amely szerint Magyarország miatt a szovjet követség mai fogadására az angol kormány és a főbb tisztviselői kar egyetlen tagja sem megy el. A lemondást az angol rádió ma délben bejelentette, és ebből az következik, hogy angol ember az orosz követségre ezen a szovjet ünnepen a lábát be nem teszi. A történelem iróniája ugyanis, hogy a Szovjetunió ma, 1956. november 7-én, az októberi orosz forradalom 39. évfordulóját ünnepli, miután a magyar forradalmat a cári önkény minden eszközével eltiporta. Illetve, szolgáltassunk igazságot Paszkievicsnek, szovjet utódaihoz képest civilizált ember volt, engedelmes szolgája egy cárnak, aki őt egy rossz ügyre vezényelte ki, de ő maga nem akasztott.
Párizsból a Manchester Guardian tudósítója azt jelenti, hogy munkások, diákok és írók - kommunistabarát munkások, diákok és írók - álltak ki tegnap a Szovjetunió ellen és Magyarország mellett. Ilyen értelmű kiáltványt olyan emberek írtak alá, mint Veroy, Claude Roy, a kommunista Roger Vailland, Simone de Beauvoir és Jean-Paul Sartre. Vagyis Sartre magatartását, amelyet még a koncentrációs táborok sem tudtak döntően megváltoztatni, a magyar forradalom megváltoztatta.
A kommunistabarát és néhány társutas a békülékeny France Observateur és az Esprit című lapok irányítói nyíltan a Szovjetunió ellen fordultak. Kommunista szónokokat, kommunista közönségük söpört le a pódiumról Franciaországban. A magyar szabadság ügyének elnyomása ezt az ügyet nem jobboldaliak és reakciósok, hanem baloldaliak és forradalmárok szolgálták. Minden értelmes emberhez világosan szólt. Mindenki megértette, hogy az ő beszéde ezután csak igen lehet a forradalom mellett, és nem a Szovjetunióval szemben.
Ugyanez történt Angliában. A politikától tartózkodó Pen Club felhívását a kommunistabarát angol értelmiség sürgősen követelte. Az írók békemozgalmának angol tagjai, név szerint: Naomi Mitchenson, Doris Lessing, Helvyn professzor, Neil Gunn és egyéb eddig szovjetbarát szerzők azt sürgönyözték a moszkvai Írószövetségnek, az írók itt egyetértenek abban, hogy az angol kormány akcióit megállítsák. A legmélyebb komolysággal kérjük, forduljanak Önök kormányukhoz, hogy szüntesse be Magyarország népének lehengerlését. Az angol-szovjet barátság veszélyben. Cselekedjenek azonnal. Örömmel közölnénk nyombani válaszukat. A sürgönyt a Manchester Guardian közli.
A Daily Herald szerint, az angol tűzoltók szakszervezete elutasította, hogy a kommunista szakszervezeti titkár sztrájkfelhívását kövesse. Edith Bone, akit budapesti börtönéből a népi forradalmárok szabadítottak ki, "Szenvedtem és vádolok" címmel cikket írt, amelyben ezt mondja: "Ugyanabba a börtönbe kerültek, mint én, és bizonyos értelemben - mivel valaha kommunista voltam - én is hozzájárultam ahhoz , hogy oda kerüljenek. Ezért bűnösnek érzem magam."
Mindebből mi következik? Mindebből az következik, hogy a magyar forradalom, illetve annak orosz eltiprása két hét előtt kiváltotta azt, amit a szovjet két évtized alatt milliók munkatáborával nem tudott kiváltani. Azt, hogy a forradalmár és értelmiségi kommunisták a Szovjetunió ellen forduljanak.
Szabó Zoltán londoni telefonjelentését hallották.
A ma reggeli angol lapok egytől egyig közlik azokat a jelentéseket, amelyek szerint az ellenállás Magyarországon tart. Az ezzel foglalkozó cikkek részben menekültek beszámolóira, részben a rádiókra alapulnak. Némely komolyabb lap, teszem azt a Manchester Guardian, egészében közli azokat az üzeneteket, amelyekkel az ellenállás gócai rádión segítségért folyamodtak. Ezeknek a magyaroknak bátorsága láttán elnémul az ember. Mint a Magyarországról nemrég visszatért Gordon Shepherd írta ma a Daily Telegraphban, a magyarság magatartása olyan, hogy még az is megalázó volna, hogy dicsérje az ember. Shepherd kitűnő cikkében, amelyet már más helyen is ismertettünk, így jellemzi a magyar forradalmat:
"Hátborzongató volt az érezni mindnyájukban, hogy nem is Magyarországért küzdenek, hanem az egész keresztény világért. Ennél is többért. Volt egy fatalista előérzetük, hogy közvetlen céljaikat nem érhetik el, hogy küzdelmük eredményeit esetleg nem ez a nemzedék fogja élvezni, hanem a következő. Utolsó harcuk értelme köszöntés a Nyugatnak, és hitvallás egyben. Ha a világ valaha is e mondást példázta, mi, akik halálunk előtt állunk, köszöntünk titeket, most ezt történt."
Gordon Shepherd ezután párhuzamot vont a pilseni, kelet-berlini és poznani felkelések és a magyar szabadságharc között azzal az eredménnyel, hogy amazokat nem lehet a magyar szabadságharchoz hasonlítani.
"A cseh, német és lengyel felkelésben gazdasági sérelmek orvoslásáról volt szó. A magyarok a valóságos szabadságért keltek fel annak ellenére, hogy anyagi helyzetük aránylag kedvezőbb, mint szomszédaiké. E forradalom nagysága mellett - írja az angol cikkíró, a 48-as idők nagysága is eltörpül. Ha ennek a forradalomnak a jövőben nem lesznek meg az eredményei - mondja - nem a magyar hazafiak sírfeliratát kell elkészíteni, hanem a világ szabadságáét. Én ebben a pillanatban azt kérem elfordítva szemünket a magyarországi szörnyűségektől és a Nyugat jóakaratáról, arra figyeljünk, hogy mit végzett a magyar forradalom és szabadságharc a világban. Hogy milyen új helyzetet teremtett a földkerekségen, az öt kontinensen."
Ezek talán nagy szavaknak tűnnek, de nem azok. A valóságról beszélnek, és a valóság az, hogy a magyar nép forradalma és az azt követő orosz zsarnoki katonai reakció alighanem fordulópontot jelent a világtörténelemben.
Mint már tegnap többször jelentettem, a magyar események hatása világméretű. A következmények hullámzása három központ körül torlódik fel. Ezek először: a közvélemény szinte forradalmi megmozdulása szerte a világon Magyarország mellett és az oroszok ellen. Másodszor: a munkásmozgalmon belül a kommunizmus forradalmi elemeinek és hagyományainak olyan halála, amelyből nincs feltámadás. És harmadszor: a világpolitikai helyzetkép megváltozása.
Elemezzük a magyar események hatását e három eredmény értelmében. A közvélemény forradalmi megmozdulása a magyarok mellett és az oroszok ellen olyan méretű, hogy az angol rádió és angol lapok ma már csak felsorolni tudták. Ezt teszem én is.
Tegnap délután a magyar forradalom hangulata - mint az angol lapok jelentik -, otthont talált a francia képviselőházban. Az olasz képviselőházban egy kommunista felszólalás a ház rendjének teljes felbomlásához vezetett. Luxemburgban a diákok megostromolták, és egy időre birtokukba vették az orosz követséget. A követ a pincében bújt el.
Párizsban - az angol rádió déli jelentése szerint - az emberek gyászkarszalagot viselnek, és tömegek vonulnak fel az Ismeretlen katona sírjához, hogy az ismeretlen magyar szabadságharcosok emléke előtt tisztelegjenek.
Hollandia, Spanyolország és Kommunista Kína lemondta részvételét az olimpiáról. Az első kettő azért, mert az oroszok részt vesznek a mérkőzéseken.
Az Angol Ügyvéd Szövetség kijelentette, hogy a korábban meghívott orosz ügyvédeket nem hajlandó Angliában fogadni. A Sadler's Wells Ballet vezetője kijelentette, hogy az angol táncegyüttes Magyarország elnyomása miatt nem hajlandó Moszkvába menni.
Az angol kormány nyilatkozatot adott ki, amely szerint Magyarország miatt a szovjet követség mai fogadására az angol kormány és a főbb tisztviselői kar egyetlen tagja sem megy el. A lemondást az angol rádió ma délben bejelentette, és ebből az következik, hogy angol ember az orosz követségre ezen a szovjet ünnepen a lábát be nem teszi. A történelem iróniája ugyanis, hogy a Szovjetunió ma, 1956. november 7-én, az októberi orosz forradalom 39. évfordulóját ünnepli, miután a magyar forradalmat a cári önkény minden eszközével eltiporta. Illetve, szolgáltassunk igazságot Paszkievicsnek, szovjet utódaihoz képest civilizált ember volt, engedelmes szolgája egy cárnak, aki őt egy rossz ügyre vezényelte ki, de ő maga nem akasztott.
Párizsból a Manchester Guardian tudósítója azt jelenti, hogy munkások, diákok és írók - kommunistabarát munkások, diákok és írók - álltak ki tegnap a Szovjetunió ellen és Magyarország mellett. Ilyen értelmű kiáltványt olyan emberek írtak alá, mint Veroy, Claude Roy, a kommunista Roger Vailland, Simone de Beauvoir és Jean-Paul Sartre. Vagyis Sartre magatartását, amelyet még a koncentrációs táborok sem tudtak döntően megváltoztatni, a magyar forradalom megváltoztatta.
A kommunistabarát és néhány társutas a békülékeny France Observateur és az Esprit című lapok irányítói nyíltan a Szovjetunió ellen fordultak. Kommunista szónokokat, kommunista közönségük söpört le a pódiumról Franciaországban. A magyar szabadság ügyének elnyomása ezt az ügyet nem jobboldaliak és reakciósok, hanem baloldaliak és forradalmárok szolgálták. Minden értelmes emberhez világosan szólt. Mindenki megértette, hogy az ő beszéde ezután csak igen lehet a forradalom mellett, és nem a Szovjetunióval szemben.
Ugyanez történt Angliában. A politikától tartózkodó Pen Club felhívását a kommunistabarát angol értelmiség sürgősen követelte. Az írók békemozgalmának angol tagjai, név szerint: Naomi Mitchenson, Doris Lessing, Helvyn professzor, Neil Gunn és egyéb eddig szovjetbarát szerzők azt sürgönyözték a moszkvai Írószövetségnek, az írók itt egyetértenek abban, hogy az angol kormány akcióit megállítsák. A legmélyebb komolysággal kérjük, forduljanak Önök kormányukhoz, hogy szüntesse be Magyarország népének lehengerlését. Az angol-szovjet barátság veszélyben. Cselekedjenek azonnal. Örömmel közölnénk nyombani válaszukat. A sürgönyt a Manchester Guardian közli.
A Daily Herald szerint, az angol tűzoltók szakszervezete elutasította, hogy a kommunista szakszervezeti titkár sztrájkfelhívását kövesse. Edith Bone, akit budapesti börtönéből a népi forradalmárok szabadítottak ki, "Szenvedtem és vádolok" címmel cikket írt, amelyben ezt mondja: "Ugyanabba a börtönbe kerültek, mint én, és bizonyos értelemben - mivel valaha kommunista voltam - én is hozzájárultam ahhoz , hogy oda kerüljenek. Ezért bűnösnek érzem magam."
Mindebből mi következik? Mindebből az következik, hogy a magyar forradalom, illetve annak orosz eltiprása két hét előtt kiváltotta azt, amit a szovjet két évtized alatt milliók munkatáborával nem tudott kiváltani. Azt, hogy a forradalmár és értelmiségi kommunisták a Szovjetunió ellen forduljanak.
Szabó Zoltán londoni telefonjelentését hallották.
Információk
Adásba került | 1956-11-07 22:21 |
Hossz | 0:08:14 |
Cím | Londoni levelezőnk, Szabó Zoltán telefonjelentése |
Műsorkategória | Tudósítás |
Szerkesztő | Szabó Zoltán |