Nemzetközi sajtószemle

Szignál

Nemzetközi sajtószemle következik. Beszámolunk a magyar szabadságharc világvisszhangjáról. Az óriási sajtóanyagra való tekintettel naponként több ízben tájékoztatjuk hallgatóinkat. Ez a mai ötödik sajtótájékoztató.

Szignál

Ezúttal Ázsiában kezdjük szemlénket, tőlünk nagyon messze eső földön, ahol senki sem várhatja, hogy túl sokat tudnának rólunk, magyarokról és megértenék gondjainkat. India egyik legnagyobb lapja, a Times of India mégis többek között a következőket írja:
Tévedés volna a magyar és lengyel városokban lezajlott heves tüntetéseket pusztán a nacionalizmus fellobbanásának tekinteni. Az új helyzetben a nemzeti szellem mindenesetre igen fontos tényező, de a most oly hatalmas erővel kirobbant tömegelkeseredésnek sokkal mélyebben vannak az okai. A nép a demokratikus szabadságot nem mint engedményt, hanem mint jogát követeli. Azt akarja, hogy a parlamentbe tényleg választhassa a jelöltjeit. Sőt, mit több, olyan parlamentet akar, amely a szó igazi értelmében törvényeket hoz, és nemcsak egyszerűen jóváhagyja az eléje terjesztett politikát. Szakszervezeteket akar, amelyek a nép életszínvonala emelésének hatékony eszközei és nemcsak arra szolgálnak, hogy mindig följebb srófolják a normát. Meg akarja fékezni a vidéken a kollektivizálási hajszát, és mindenekfölött azt kívánja, hogy valóban demokratikus módon beleszólhasson a dolgok tervezésébe.

Burma fővárosában, Rangunban így ír a Nemzet című napilap:
A szabad világban élő embert csak a meghatott részvét és csodálat töltheti el azok iránt, akiknek testein keresztül gázoltak az orosz tankok a budapesti utcákon. Most már nem lehet kételkedni afölött, hogy az elnyomás és üldözés elleni lázadásról van szó. A magyar fölkelés kétségtelenül a legkomolyabb ilyenfajta megmozdulás a csatlós államokban. Egy rendszer, amely terrorral uralkodik, csak terrorral tarthatja magát hatalmon. Állíthatja-e ezek után a szovjet, hogy Kelet-Európa államai nem gyarmatai a Szovjetuniónak. A tagadhatatlan tény, hogy a szovjet tankok és csapatok bevonultak egy független országba, hogy elnyomjanak egy belső felkelést, nyilvánvalóvá teszi, hogy mit [jelent a valóságban ezeknek az országoknak a függetlensége. A mi] kommunistáink itthon, Burmában, akik a háztetőkről tüzelve harcoltak egy másfajta imperializmus ellen, vajon találnak-e elfogadható magyarázatot az orosz imperializmus ezen véres cselekedete számára, amelynek visszhangja bejárta az egész világot?
A New Times of Burma pedig a következő megállapítással végzi kommentárját:
Mindezek a zavargások a vasfüggöny mögött arra látszanak mutatni, hogy pár rövid esztendő múlva a szovjet blokk már nem fog létezni. Ha Sztálin egy emberevő szörny volt, mit mondjunk akkor a mostani orosz vezetőkről? Ez az a kérdés, amit rengetegen feltesznek, főként arra a tényre való tekintettel, hogy a szovjet vezetők, beleértve Hruscsovot és Bulganyint is, hosszú időn át a legszorosabban együtt dolgoztak Sztálinnal.

Visszatérve Európába álljunk meg Görögország fővárosában, Athénben. Az ellenzék lapja, az Eleftheria vezércikkében így ír:
A magyar forradalom a legjelentősebb esemény az 1917. évi bolseviki forradalom óta. Bebizonyította, hogy egy jól szervezett, vakmerő kisebbség rákényszerítheti akaratát egy ezerszerte nagyobb tömegre. A magyar forradalom intő figyelmeztetés minden zsarnoknak. Három arca van a magyarok forradalmának. Először is nemzeti: az oroszoknak haza kell menni. Katonasággal kényszerítik ránk akaratukat, és a szocializmus nevében gazdaságilag úgy kizsákmányolnak minket, mint egy gyarmatot. A második arc: szocializmusé. Ezen a téren a kommunista rendszer csődöt mondott. 1947 óta csak süllyesztette életszínvonalunkat, nem emelte. A harmadik a politikai aspektus. Nekünk nemcsak nemzeti, de belső szabadság is kell. Szabad emberek akarunk lenni a titkosrendőrségtől való állandó félelem nélkül.
A vezércikk aztán rámutat arra, hogy ha a rendszer valóban a tömegekre támaszkodott volna, akkor megbízhatott volna a hadseregben. A végső tanulságot az egész világ számára így foglalja össze.

A magyar forradalom világraszóló jelentőségű esemény, amely reménnyel töltheti el mindazokat, akik hisznek a szabadságban. Megmutatta először is, hogy milyen gyönge lábon áll a hatalom, amelynek nincs népi alapja. Másodszor, hogy a szabadság érzése vele született az emberrel és nem lehet kiirtani. Harmadszor, ez a forradalom bizonyíték arra, hogy a kommunizmus akármilyen köntösben is jelenik meg, nem jelenti a társadalmi problémák megoldását. A kommunizmus ma már a múlté. Megméretett és szörnyű módon könnyűnek találtatott. Az emberiség új megoldást keres, amely egyesíti a szabadságot és a szociális igazságot. A kommunista kísérlet mindkettőt egyformán elfojtotta.

Amerikából a nagy tekintélyű Christian Science Monitor szerkesztőjének, Erwin D. Canhamnak a megállapításaiból idézünk először is pár mondatot:
Úgy látszik, hogy a magyar forradalmárok nyertek. És úgy látszik, hogy a szovjet birodalom soha többé nem lesz az, ami volt. Mert most bebizonyult, hogy a népek, amelyek egykor szabadok voltak, amelyekben büszke nemzeti öntudat él és mély vallásos hit, az ilyen népeket nem lehet örökké igában tartani. Eljön a nap, amikor ki akarnak törni, még akkor is, ha csak kövekkel mehetnek a tankok ellen. És ha elegen kelnek fel, a katonai erő csak ideig-óráig nyomhatja el őket. Mind Lengyelországban, mind Magyarországon más-más módon, de a nép szelleme szabadságot akar és ki akar törni börtönéből. És oda nem lehet többé végleg visszazárni.
A Szovjetunió az elmúlt 11 év alatt megmutatta, hogy zsarnok és kéretlen betolakodó. Magyarország és Lengyelország népe kezdetként azt kérték, hogy a szovjet hagyja el földjüket és maguk rohantak neki a tankoknak, hogy győzelemre vigyék ügyüket. A magyar felkelés egy nép felkelése.

A Philadelphia Inquirer két szerkesztőségi vezércikket is szentelt a magyar eseményeknek. Az egyik arról szól, hogy egész Amerikában most felekezeti különbség nélkül, a magyar szabadságharcosokért imádkoznak a templomokban. A másik a Biztonsági Tanács állásfoglalását kommentálja a szovjet beavatkozással kapcsolatban. Nem tagadja, hogy az UNO a gyakorlatban nem sokat tehet. De az éremnek másik oldala is van.
A vita erkölcsi hatása óriási lehet. Máris kényszerítette Oroszországot, hogy elismerje, a Kreml uralma a csatlósok felett a vörös csapatok nélkül nem volna fenntartható. Rámutatott az igazságra, hogy legalábbis Magyarország népe még független kommunista rendszerből sem kér, ha van lehetősége választásra. A magyar nép óriási bátorságról tett tanúságot, amikor felkelt kommunista urai ellen. Az UNO nem kevesebb bátorságot tanúsíthat, ha továbbra is számon kéri Oroszországtól, hogy ő Európában a szabadság legnagyobb ellensége.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar szabadságharc visszhangját ismertettük a szabad világ sajtójában. Ez volt a mai ötödik sajtótájékoztató.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Szünetjel