Keresés |
00:00 | 00:00 | |
A műsor leirata
Szignál
Kedves hallgatóink! A külföldre érkező leírások alapján most Vasvári Gergely számol be arról, milyen események játszódtak le Budapesten a forradalom első napjaiban.
Szignál
A külföldi lapok budapesti tudósítói önfeláldozó hősiességgel, éjt nappallá téve dolgoznak Budapesten, hogy a nagy harc minden részletéről értesüljenek, és országaiknak kimerítő tudósításokat küldjenek. Megrázó riportokkal irányítják rá a világ figyelmét arra, micsoda embertelen eszközökkel, vadállati brutalitással igyekeznek a szovjet csapatok leverni a magyar szabadságharcot. Ezeknek a Budapesten élő angol, francia, amerikai és olasz tudósítóknak mint szemtanúknak nagy szerepe van abban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete néhány órával ezelőtt úgy döntött, hogy a Biztonsági Tanács elé viszi a magyar kérdést. A külföldi újságírók budapesti tudósítói ott meneteltek kedden a tüntetők oldalán. Az egyik azt írta lapjának: "Együtt megyek és együtt sírok a tüntetőkkel." Ott voltak a barikádok között, utat törtek maguknak a szovjet páncélosok mellett. Az alábbiakban két nyugati tudósító beszámolója alapján igyekszem elmondani olyan részleteket, amelyek az ország lakossága előtt nagyjában még ismeretlenek.
A londoni Daily Mail tudósítója, Noel Barber az egyik és a Daily Telegraph munkatársa, Gordon Shepherd a másik újságíró.
Noel Barber beszámolója így hangzik:
Tegnap, pénteken a magyar főváros szomorú és megrázó képet nyújtott. A házak ablakaiból majd mindenütt fekete zászló leng. A város gyászol és szenved. A negyedik napja tartó csatában ezrek és ezrek esnek el, ezrek sebesülnek meg azért, hogy a magyar nép válláról lerázzák a szovjet igát. Az utcák és a nemrég még gyönyörű terek a pusztulás képét mutatják. A város nehezen jut élelemhez. A felkelők sokat szenvednek, mégsem tágítanak, nem adják fel a harcot. Tegnap éjjel a harcok színhelyén voltam, amelyek a Lánchídnál tomboltak. Két szabadságharcos a szemem előtt halt meg, az egyik karjaimban lehelte ki a lelkét. Most, amikor ezeket a sorokat papírra vetem, újabb ágyútűz zaja hallatszik ide, körülbelül 1 kilométernyire lehet innét a heves összecsapás. A szovjet csapatok válogatás nélkül tüzelnek az emberekre. Szemem láttára 20 percig zúdítottak golyózáport egy tömegre, amely fegyvertelen volt, és nem tett mást, mint szabadságért kiáltott. A Duna mindkét oldalán szovjet páncélosok vonulnak fel. [A szabadságharcosok nem rettenek meg a szovjet páncélosoktól. Legalább harminc felrobbantott szovjet tankot láttam. A felkelők egyszerű üvegpalackokat töltene meg robbanóanyagok.] Ezt a fegyvert sokan Molotov-koktélnek nevezik. A szabadságharcosok a kilőtt tankokat és a kiégett villamoskocsikat arra használják, hogy barikádokat építsenek belőlük az előnyomuló szovjet tankok ellenében. Fák ledöntésével és villamossínek felszaggatásával ugyanezt a célt szolgálják.
Az angol lap, a Daily Mail tudósítója, Noel Barber ezután megrázó szavakkal írja le az oroszok egyik leggyalázatosabb bűntettét:
A kora reggeli órákban nagy tömeg volt együtt a Parlament előtti téren. A tömeg teljesen fegyvertelen volt, és nagy számban voltak ott asszonyok is. A térre szovjet páncélosok érkeztek, és kitűzték a magyar zászlót. A tömeg erre megtapsolta őket. A szovjet katonák barátságosan integettek, a nép békésen körülvette a tankokat. A páncélosok aztán lassú mozdulattal áthúztak a tér másik felére. Tizenketten voltak. A tömeg fellelkesülve a szovjet tankokra kitűzött magyar zászlókon és az orosz katonák barátságos magatartásán, a nemzeti himnuszt kezdte énekelni. Ebben a pillanatban azonban iszonyatos dolog történt. A szovjet páncélosok tüzet nyitottak a tömegre. Előzetesen nem volt semmi figyelmeztetés. Senki sem szólította fel a tömeget, hogy oszoljon. Ez gyilkosság volt. Közönséges, hidegvérű gyilkosság. Senki sem menekülhetett, oly nagy volt a tömeg, sehová sem lehetett elbújni, és asszonyok és gyermekek a 20 percig tartó pergőtűzben tehetetlenül várták, mikor kerül rájuk a sor, mikor éri őket a halál.
Ezek a részletek ma már mind ismeretesek a nyugati világ előtt, és az egyszerű polgárok éppúgy tudnak róla, mint a vezető politikusok. Ez az eset - írja az angol laptudósító végezetül - az oroszok brutalitásának jellemző példája.
Hasonló adatokat közöl a budapesti harcokról a Daily Telegraph című nagy lap helyszíni tudósítója, Gordon Shepherd. A kiküldött munkatárs így számol be az eseményekről:
Szobám ablaka tárva, amikor e sorokat írom, és behallatszik a fegyverropogás. Odalenn T-34-es szovjet tankok vonulnak végig a Duna mentén. Heves tűzpárbaj hangja, megújuló gépfegyverropogás hallatszik ide Csepel felől, ahol egész éjszaka nagy csata tombolt. Ez már nem az elégedetlen pártemberek akciója. Ez már nem csupán egyszerű tüntetés, amely félrecsúszott és elfajult. Nem, ez már háború. Háború, amelyben a magyar nép több mint 90 százaléka küzd a kommunizmus ellen. Küzd azért, hogy megmutassa gyűlöletét a rendszerrel és vörös gazdáival szemben.
A Daily Telegraph budapesti kiküldöttje ezután a város képét írja le, és a harc kezdetéről számol be: Budapest ostromlott város. A hidak bejáratát mindenütt szovjet páncélosok zárják le. Ugyanez a helyzet a nagy utcakereszteződéseken. Mindenütt kiégett tankok, felfordult villamoskocsik, szerteszét heverő autóroncsok. A kövezetet üvegszilánkok halmaza fedi be. A villamosvezetékek mindenütt a földön hevernek vagy szétszakítva lógnak a levegőben. A harc megindulásakor kétségen kívül kiderült, hogy részt vesznek benne a magyar hadsereg alakulatai is a felkelők oldalán. A Kossuth Akadémia, a fiatal tisztek iskolája teljes egészében már a harcok elején átállt a szabadságharcosokhoz. Más laktanyákat, mint a Hadik laktanyát is, megostromolták a felkelők, és a katonaság megadta magát. Láttam, amint a kaszárnyákra törő tömeget maguk a tisztek vezették a fegyverraktárakhoz, és ellátták őket könnyű- és nehézfegyverrel, valamint lőszerrel. Az oroszok magatartásán észlelni lehetett, hogy közülük sokan a tüntetőkkel rokonszenveztek, és haboztak, hogy lőjenek-e a tömegre. A vezetés azonban kíméletlen volt, és a szovjet fellépését brutalitás és embertelenség jellemzi.
Szignál
Kedves hallgatóink, Vasvári Gergely tolmácsolásában ismertettük két angol lap, a Daily Mail és a Daily Telegraph budapesti tudósítójának riportjait a pesti harcokról.
Szignál
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Kedves hallgatóink! A külföldre érkező leírások alapján most Vasvári Gergely számol be arról, milyen események játszódtak le Budapesten a forradalom első napjaiban.
Szignál
A külföldi lapok budapesti tudósítói önfeláldozó hősiességgel, éjt nappallá téve dolgoznak Budapesten, hogy a nagy harc minden részletéről értesüljenek, és országaiknak kimerítő tudósításokat küldjenek. Megrázó riportokkal irányítják rá a világ figyelmét arra, micsoda embertelen eszközökkel, vadállati brutalitással igyekeznek a szovjet csapatok leverni a magyar szabadságharcot. Ezeknek a Budapesten élő angol, francia, amerikai és olasz tudósítóknak mint szemtanúknak nagy szerepe van abban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete néhány órával ezelőtt úgy döntött, hogy a Biztonsági Tanács elé viszi a magyar kérdést. A külföldi újságírók budapesti tudósítói ott meneteltek kedden a tüntetők oldalán. Az egyik azt írta lapjának: "Együtt megyek és együtt sírok a tüntetőkkel." Ott voltak a barikádok között, utat törtek maguknak a szovjet páncélosok mellett. Az alábbiakban két nyugati tudósító beszámolója alapján igyekszem elmondani olyan részleteket, amelyek az ország lakossága előtt nagyjában még ismeretlenek.
A londoni Daily Mail tudósítója, Noel Barber az egyik és a Daily Telegraph munkatársa, Gordon Shepherd a másik újságíró.
Noel Barber beszámolója így hangzik:
Tegnap, pénteken a magyar főváros szomorú és megrázó képet nyújtott. A házak ablakaiból majd mindenütt fekete zászló leng. A város gyászol és szenved. A negyedik napja tartó csatában ezrek és ezrek esnek el, ezrek sebesülnek meg azért, hogy a magyar nép válláról lerázzák a szovjet igát. Az utcák és a nemrég még gyönyörű terek a pusztulás képét mutatják. A város nehezen jut élelemhez. A felkelők sokat szenvednek, mégsem tágítanak, nem adják fel a harcot. Tegnap éjjel a harcok színhelyén voltam, amelyek a Lánchídnál tomboltak. Két szabadságharcos a szemem előtt halt meg, az egyik karjaimban lehelte ki a lelkét. Most, amikor ezeket a sorokat papírra vetem, újabb ágyútűz zaja hallatszik ide, körülbelül 1 kilométernyire lehet innét a heves összecsapás. A szovjet csapatok válogatás nélkül tüzelnek az emberekre. Szemem láttára 20 percig zúdítottak golyózáport egy tömegre, amely fegyvertelen volt, és nem tett mást, mint szabadságért kiáltott. A Duna mindkét oldalán szovjet páncélosok vonulnak fel. [A szabadságharcosok nem rettenek meg a szovjet páncélosoktól. Legalább harminc felrobbantott szovjet tankot láttam. A felkelők egyszerű üvegpalackokat töltene meg robbanóanyagok.] Ezt a fegyvert sokan Molotov-koktélnek nevezik. A szabadságharcosok a kilőtt tankokat és a kiégett villamoskocsikat arra használják, hogy barikádokat építsenek belőlük az előnyomuló szovjet tankok ellenében. Fák ledöntésével és villamossínek felszaggatásával ugyanezt a célt szolgálják.
Az angol lap, a Daily Mail tudósítója, Noel Barber ezután megrázó szavakkal írja le az oroszok egyik leggyalázatosabb bűntettét:
A kora reggeli órákban nagy tömeg volt együtt a Parlament előtti téren. A tömeg teljesen fegyvertelen volt, és nagy számban voltak ott asszonyok is. A térre szovjet páncélosok érkeztek, és kitűzték a magyar zászlót. A tömeg erre megtapsolta őket. A szovjet katonák barátságosan integettek, a nép békésen körülvette a tankokat. A páncélosok aztán lassú mozdulattal áthúztak a tér másik felére. Tizenketten voltak. A tömeg fellelkesülve a szovjet tankokra kitűzött magyar zászlókon és az orosz katonák barátságos magatartásán, a nemzeti himnuszt kezdte énekelni. Ebben a pillanatban azonban iszonyatos dolog történt. A szovjet páncélosok tüzet nyitottak a tömegre. Előzetesen nem volt semmi figyelmeztetés. Senki sem szólította fel a tömeget, hogy oszoljon. Ez gyilkosság volt. Közönséges, hidegvérű gyilkosság. Senki sem menekülhetett, oly nagy volt a tömeg, sehová sem lehetett elbújni, és asszonyok és gyermekek a 20 percig tartó pergőtűzben tehetetlenül várták, mikor kerül rájuk a sor, mikor éri őket a halál.
Ezek a részletek ma már mind ismeretesek a nyugati világ előtt, és az egyszerű polgárok éppúgy tudnak róla, mint a vezető politikusok. Ez az eset - írja az angol laptudósító végezetül - az oroszok brutalitásának jellemző példája.
Hasonló adatokat közöl a budapesti harcokról a Daily Telegraph című nagy lap helyszíni tudósítója, Gordon Shepherd. A kiküldött munkatárs így számol be az eseményekről:
Szobám ablaka tárva, amikor e sorokat írom, és behallatszik a fegyverropogás. Odalenn T-34-es szovjet tankok vonulnak végig a Duna mentén. Heves tűzpárbaj hangja, megújuló gépfegyverropogás hallatszik ide Csepel felől, ahol egész éjszaka nagy csata tombolt. Ez már nem az elégedetlen pártemberek akciója. Ez már nem csupán egyszerű tüntetés, amely félrecsúszott és elfajult. Nem, ez már háború. Háború, amelyben a magyar nép több mint 90 százaléka küzd a kommunizmus ellen. Küzd azért, hogy megmutassa gyűlöletét a rendszerrel és vörös gazdáival szemben.
A Daily Telegraph budapesti kiküldöttje ezután a város képét írja le, és a harc kezdetéről számol be: Budapest ostromlott város. A hidak bejáratát mindenütt szovjet páncélosok zárják le. Ugyanez a helyzet a nagy utcakereszteződéseken. Mindenütt kiégett tankok, felfordult villamoskocsik, szerteszét heverő autóroncsok. A kövezetet üvegszilánkok halmaza fedi be. A villamosvezetékek mindenütt a földön hevernek vagy szétszakítva lógnak a levegőben. A harc megindulásakor kétségen kívül kiderült, hogy részt vesznek benne a magyar hadsereg alakulatai is a felkelők oldalán. A Kossuth Akadémia, a fiatal tisztek iskolája teljes egészében már a harcok elején átállt a szabadságharcosokhoz. Más laktanyákat, mint a Hadik laktanyát is, megostromolták a felkelők, és a katonaság megadta magát. Láttam, amint a kaszárnyákra törő tömeget maguk a tisztek vezették a fegyverraktárakhoz, és ellátták őket könnyű- és nehézfegyverrel, valamint lőszerrel. Az oroszok magatartásán észlelni lehetett, hogy közülük sokan a tüntetőkkel rokonszenveztek, és haboztak, hogy lőjenek-e a tömegre. A vezetés azonban kíméletlen volt, és a szovjet fellépését brutalitás és embertelenség jellemzi.
Szignál
Kedves hallgatóink, Vasvári Gergely tolmácsolásában ismertettük két angol lap, a Daily Mail és a Daily Telegraph budapesti tudósítójának riportjait a pesti harcokról.
Szignál
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
| Adásba került | 1956-10-27 23:30 |
| Hossz | 0:08:59 |
| Cím | Nemzetközi Sajtószemle |
| Műsorkategória | Nemzetközi sajtószemle |
| Szerkesztő | Csonka Emil |
| Megjegyzés | [...] hiány - írásos dokumentum alapján pótolva |