Keresés |
00:00 | 00:00 | |
A műsor leirata
Szignál
Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi forradalom eseményének külföldi sajtóvisszhangját ismertetjük.
Ez ma sorrendben ötödik sajtótájékoztatónk. Az esti órákban további adásokban számolunk be a külföldi lapok Magyarországról szóló tájékoztatóiról.
Szignál
Mostani tájékoztatónkat a Vatikán hivatalos lapjának, az Osservatore Romanonak a magyarországi vérengzésről írt vezércikkével kezdjük. Az Osservatore Romano többek között a következőket írja:
Az egész katolikus világot mélységesen megrendíti a szomorú magyarországi események híre. Fejeződjék be a vérontás! Hallják meg végre a fegyverekkel szembeszállók kétségbeesett kiáltását, amellyel szabadságot, kenyeret, az ember nagyobb megbecsülését követelik. Ez a vérengzés a haladás nevében történik, a ma könnyben és vérben jelentkező haladás nevében. A felforgatott természeti rend nem állítható helyre a fegyverek erejével, csak az emberi személyiség tiszteletben tartásával, méltóságának és elidegeníthetetlen jogainak megbecsülésével. Legyen ez a vérontás megfelelő lecke azoknak, akik elhanyagolták az emberiesség szempontjait, csakhogy nincs béke igazság nélkül! - Ezeket írta a Vatikán hivatalos lapja mai vezércikkében.
Most egy független berlini lap, a Tagesspiegel cikkéből olvasunk fel részleteket:
Az erőszak magában véve kevés ahhoz, hogy egy kommunista kormányzat hatalmon maradhasson. A kommunistáknak világforradalmi terveik megvalósításához szükségük volt a klasszikus hatalmi politika eszközeire. Ez is kevésnek bizonyult, a helyzet megváltozott, ezt mutatja Budapest. Még a szovjet csapatok bevetése sem biztosíték a kormány fennmaradására. A tömegeket áthatotta a szabadság utáni vágy. A kormány magára marad, ha politikáját nem képes összekapcsolni a nemzet céljaival.
Az egyik nyugatnémet lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung ezeket állapítja meg a Szovjetunió magyarországi beavatkozásáról:
A szovjet tűzparancs tulajdonképpen önleleplezés. A Vörös Hadsereg hadosztályainak bevetéséből arra következtethetünk, hogy moszkvai szempontból a magyar hadsereg megbízhatatlan és a magyar hadsereg jelentős része a felkelőkhöz csatlakozott. Ez olyan tanulság, amit Moszkva nehezen felejthet el. A Szovjetunió nem bízhat többé a csatlós kormányok hadseregeiben. Ezek a hadseregek nem az orosz uralom megbízható eszközei.
A Die Welt című nyugatnémet lap azt hangoztatja, hogy bármi történik a magyarországi összecsapások során, az már kétségtelenül bizonyos, a szovjet hatalom a megszállt országban a lakosság jóindulatának utolsó morzsáját is egyszer s mindenkorra eljátszotta. Hasonló veszteség érte a Szovjetuniót rokonszenv tekintetében az ázsiai országokban és néhány afrikai államban.
A Telegraph című nyugat-berlini lap azt írja, hogy Nagy Imre a szovjet csapatok segítségül hívásával elnyomóként mutatkozott be.
Az osztrák lapok ma mindenek előtt azt hangsúlyozzák, hogy a kommunista-ellenes forradalom tovább terjed Magyarországon. A cikk azt hangoztatta, hogy Gerő Ernő menesztése a hangulatot nem csillapította le.
A Wiener Zeitung és a Neue Tageszeitung megjegyzi, hogy a forradalom Debrecenben, Szolnokon és Szegeden is fegyveres összecsapásokra vezetett.
Győrben minden középületről eltávolították a vörös csillagot.
A Die Presse jelentősnek tartja, hogy a budapesti rádió most már rendszerint nem fasisztákként, reakciósokként, ellenforradalmi bandákként említi a szabadságharcosokat. Úgy látszik, a rendszer ráébredt, hogy ezt a hazugságot a Nyugat egyszerűen nem hiszi, - írja a lap.
A Svenska Dagbladet című stockholmi lap ezeket írja:
Budapest és Magyarország a kommunista elnyomatás ellen lázadt fel. Akármi történik most, ezekben a napokban bebizonyosodott, hogy a közép- és kelet-európai országok szabadságban akarnak élni, és a szabadság visszaszerzésének gondolatát a sokéves zsarnoki uralom sem pusztította ki belőlük. Az erőszak és az elnyomatás eszközei sokat fejlődtek azóta, amióta Ferenc József osztrák császár orosz, kozák csapatokkal nyomta el az 1848-49-es magyar szabadságharcot. Csakhogy ezek az eszközök sohasem olyan tökéletesek, hogy a szabad világnak fel kell adnia a kommunista ellenőrzés alá került országokat.
Egy másik svéd napilap, a Dags Tidningen cikkéből idézünk:
A kelet-európai lavina tovább halad. Szovjet részről úgy határoztak, hogy Magyarországon a három évvel ezelőtt Kelet-Berlinben kipróbált taktikát alkalmazzák. Bevetik a harckocsikat és szuronyt szegeznek az elégedetlen tömegekre. Csakhogy az orosz imperializmus elnyomatása miatti elégedetlenség ma még nagyobb, mint pár évvel ezelőtt volt. Magyarországon egy irodalmi és tudományos kör kétszázezer embert sorakoztatott fel az utcán és ez a sokaság hosszú ideg nem igázható le semmiféle idegen állambeli harckocsival.
Az amerikai lapok mai száma magyarországi beszámolókon kívül sok esetben több Magyarországgal foglalkozó cikket is közöl. A New York Herald Tribune közli többek között az Alsop testvérek cikkét is. Ebből idézünk:
A tragikus és szörnyűséges magyarországi vérfürdő nyilvánosan rámutatott az ügynevezett nemzeti kommunizmus gyengeségére a Szovjetunió által megszállt országokban. Lengyelországban és Magyarországon a tömeg a Kremltől való függés megszüntetését követeli, de nem feledkezik meg Gomulka és Nagy Imre kommunista voltáról. A két vezetőt nemcsak nemzeti függetlenségi törekvések juttatták hatalomra. A két ország lakosságát viszont nemcsak a függetlenségi érzés, hanem a kommunistaellenesség is ösztönzi. Ehhez járul, hogy Nagy Imre Magyarországon segítségül hívta a szovjet csapatokat, tehát tulajdonképpen ő rendelte el a vérfürdőt és ezzel meg is pecsételte kormányának sorsát.
Befejezésül a Spectator című angol hetilap cikkének ismertetését adjuk. Eszerint az események Magyarországon a jelek szerint nem voltak előre megszervezve. Nagy Imrét a nép követelte vissza a miniszterelnöki székbe. De ő bűnös módon megalkudott és fatális módon meghagyta kezdetben Gerőt a helyén. Nagy Imre nevét és befolyását odaadta a sztálini politika kiszolgálására. Minden jel arra mutat, hogy a mai kormány tehetetlen, a tüntetés a párt és az oroszok ellen irányul. A magyar vezetőség elvesztette a fejét a felkelés legelején és Nagy Imre visszahozatala - aki Tito és Gomulka gyenge mása - Gerő kétségbeesett cselekedete volt, hogy megelőzzön egy általános felkelést. Mi lesz a magyarokkal? Az ő felkelésük a kommunizmus teljes elutasítását jelenti. Az oroszok okosan tennék, ha visszavonulnának Magyarországról, amilyen gyorsan csak lehet, mert cselekedetükkel a magyarság soha meg nem szüntethető gyűlöletét vonták maguk után. Az oroszok tette megcáfolja azt az állításukat, hogy tisztelik a népeknek azt a jogát, hogy maguk válasszák a sztálintalanítás útját. A harcot be kell fejezni. Ha az oroszok a Vörös Hadsereget arra használják, hogy a csatlós országok függetlenségét elnyomják, ezt a szocialisták sem fogják soha nekik megbocsátani.
Kedves hallgatóink! Befejezésül a Spectator cikkéből idéztünk.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlénk hangzott el. Ez ma sorrendben ötödik sajtótájékoztatónk volt. Az esti órákban további beszámolókat adunk a külföldi lapok Magyarországról szóló tájékoztatóiról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi forradalom eseményének külföldi sajtóvisszhangját ismertetjük.
Ez ma sorrendben ötödik sajtótájékoztatónk. Az esti órákban további adásokban számolunk be a külföldi lapok Magyarországról szóló tájékoztatóiról.
Szignál
Mostani tájékoztatónkat a Vatikán hivatalos lapjának, az Osservatore Romanonak a magyarországi vérengzésről írt vezércikkével kezdjük. Az Osservatore Romano többek között a következőket írja:
Az egész katolikus világot mélységesen megrendíti a szomorú magyarországi események híre. Fejeződjék be a vérontás! Hallják meg végre a fegyverekkel szembeszállók kétségbeesett kiáltását, amellyel szabadságot, kenyeret, az ember nagyobb megbecsülését követelik. Ez a vérengzés a haladás nevében történik, a ma könnyben és vérben jelentkező haladás nevében. A felforgatott természeti rend nem állítható helyre a fegyverek erejével, csak az emberi személyiség tiszteletben tartásával, méltóságának és elidegeníthetetlen jogainak megbecsülésével. Legyen ez a vérontás megfelelő lecke azoknak, akik elhanyagolták az emberiesség szempontjait, csakhogy nincs béke igazság nélkül! - Ezeket írta a Vatikán hivatalos lapja mai vezércikkében.
Most egy független berlini lap, a Tagesspiegel cikkéből olvasunk fel részleteket:
Az erőszak magában véve kevés ahhoz, hogy egy kommunista kormányzat hatalmon maradhasson. A kommunistáknak világforradalmi terveik megvalósításához szükségük volt a klasszikus hatalmi politika eszközeire. Ez is kevésnek bizonyult, a helyzet megváltozott, ezt mutatja Budapest. Még a szovjet csapatok bevetése sem biztosíték a kormány fennmaradására. A tömegeket áthatotta a szabadság utáni vágy. A kormány magára marad, ha politikáját nem képes összekapcsolni a nemzet céljaival.
Az egyik nyugatnémet lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung ezeket állapítja meg a Szovjetunió magyarországi beavatkozásáról:
A szovjet tűzparancs tulajdonképpen önleleplezés. A Vörös Hadsereg hadosztályainak bevetéséből arra következtethetünk, hogy moszkvai szempontból a magyar hadsereg megbízhatatlan és a magyar hadsereg jelentős része a felkelőkhöz csatlakozott. Ez olyan tanulság, amit Moszkva nehezen felejthet el. A Szovjetunió nem bízhat többé a csatlós kormányok hadseregeiben. Ezek a hadseregek nem az orosz uralom megbízható eszközei.
A Die Welt című nyugatnémet lap azt hangoztatja, hogy bármi történik a magyarországi összecsapások során, az már kétségtelenül bizonyos, a szovjet hatalom a megszállt országban a lakosság jóindulatának utolsó morzsáját is egyszer s mindenkorra eljátszotta. Hasonló veszteség érte a Szovjetuniót rokonszenv tekintetében az ázsiai országokban és néhány afrikai államban.
A Telegraph című nyugat-berlini lap azt írja, hogy Nagy Imre a szovjet csapatok segítségül hívásával elnyomóként mutatkozott be.
Az osztrák lapok ma mindenek előtt azt hangsúlyozzák, hogy a kommunista-ellenes forradalom tovább terjed Magyarországon. A cikk azt hangoztatta, hogy Gerő Ernő menesztése a hangulatot nem csillapította le.
A Wiener Zeitung és a Neue Tageszeitung megjegyzi, hogy a forradalom Debrecenben, Szolnokon és Szegeden is fegyveres összecsapásokra vezetett.
Győrben minden középületről eltávolították a vörös csillagot.
A Die Presse jelentősnek tartja, hogy a budapesti rádió most már rendszerint nem fasisztákként, reakciósokként, ellenforradalmi bandákként említi a szabadságharcosokat. Úgy látszik, a rendszer ráébredt, hogy ezt a hazugságot a Nyugat egyszerűen nem hiszi, - írja a lap.
A Svenska Dagbladet című stockholmi lap ezeket írja:
Budapest és Magyarország a kommunista elnyomatás ellen lázadt fel. Akármi történik most, ezekben a napokban bebizonyosodott, hogy a közép- és kelet-európai országok szabadságban akarnak élni, és a szabadság visszaszerzésének gondolatát a sokéves zsarnoki uralom sem pusztította ki belőlük. Az erőszak és az elnyomatás eszközei sokat fejlődtek azóta, amióta Ferenc József osztrák császár orosz, kozák csapatokkal nyomta el az 1848-49-es magyar szabadságharcot. Csakhogy ezek az eszközök sohasem olyan tökéletesek, hogy a szabad világnak fel kell adnia a kommunista ellenőrzés alá került országokat.
Egy másik svéd napilap, a Dags Tidningen cikkéből idézünk:
A kelet-európai lavina tovább halad. Szovjet részről úgy határoztak, hogy Magyarországon a három évvel ezelőtt Kelet-Berlinben kipróbált taktikát alkalmazzák. Bevetik a harckocsikat és szuronyt szegeznek az elégedetlen tömegekre. Csakhogy az orosz imperializmus elnyomatása miatti elégedetlenség ma még nagyobb, mint pár évvel ezelőtt volt. Magyarországon egy irodalmi és tudományos kör kétszázezer embert sorakoztatott fel az utcán és ez a sokaság hosszú ideg nem igázható le semmiféle idegen állambeli harckocsival.
Az amerikai lapok mai száma magyarországi beszámolókon kívül sok esetben több Magyarországgal foglalkozó cikket is közöl. A New York Herald Tribune közli többek között az Alsop testvérek cikkét is. Ebből idézünk:
A tragikus és szörnyűséges magyarországi vérfürdő nyilvánosan rámutatott az ügynevezett nemzeti kommunizmus gyengeségére a Szovjetunió által megszállt országokban. Lengyelországban és Magyarországon a tömeg a Kremltől való függés megszüntetését követeli, de nem feledkezik meg Gomulka és Nagy Imre kommunista voltáról. A két vezetőt nemcsak nemzeti függetlenségi törekvések juttatták hatalomra. A két ország lakosságát viszont nemcsak a függetlenségi érzés, hanem a kommunistaellenesség is ösztönzi. Ehhez járul, hogy Nagy Imre Magyarországon segítségül hívta a szovjet csapatokat, tehát tulajdonképpen ő rendelte el a vérfürdőt és ezzel meg is pecsételte kormányának sorsát.
Befejezésül a Spectator című angol hetilap cikkének ismertetését adjuk. Eszerint az események Magyarországon a jelek szerint nem voltak előre megszervezve. Nagy Imrét a nép követelte vissza a miniszterelnöki székbe. De ő bűnös módon megalkudott és fatális módon meghagyta kezdetben Gerőt a helyén. Nagy Imre nevét és befolyását odaadta a sztálini politika kiszolgálására. Minden jel arra mutat, hogy a mai kormány tehetetlen, a tüntetés a párt és az oroszok ellen irányul. A magyar vezetőség elvesztette a fejét a felkelés legelején és Nagy Imre visszahozatala - aki Tito és Gomulka gyenge mása - Gerő kétségbeesett cselekedete volt, hogy megelőzzön egy általános felkelést. Mi lesz a magyarokkal? Az ő felkelésük a kommunizmus teljes elutasítását jelenti. Az oroszok okosan tennék, ha visszavonulnának Magyarországról, amilyen gyorsan csak lehet, mert cselekedetükkel a magyarság soha meg nem szüntethető gyűlöletét vonták maguk után. Az oroszok tette megcáfolja azt az állításukat, hogy tisztelik a népeknek azt a jogát, hogy maguk válasszák a sztálintalanítás útját. A harcot be kell fejezni. Ha az oroszok a Vörös Hadsereget arra használják, hogy a csatlós országok függetlenségét elnyomják, ezt a szocialisták sem fogják soha nekik megbocsátani.
Kedves hallgatóink! Befejezésül a Spectator cikkéből idéztünk.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlénk hangzott el. Ez ma sorrendben ötödik sajtótájékoztatónk volt. Az esti órákban további beszámolókat adunk a külföldi lapok Magyarországról szóló tájékoztatóiról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
| Adásba került | 1956-10-26 21:45 |
| Hossz | 0:09:09 |
| Cím | Nemzetközi sajtószemle |
| Műsorkategória | Nemzetközi sajtószemle |
| Ismétlések |
1956-10-26 21:45 |
| Szerkesztő | Thury Zoltán |