Széljegyzetek

Kedves hallgatóink, a szovjet támadásról beszél három munkatársunk.

Szignál

A Vörös Hadsereg alakulatai ostrom alá vették a magyar fővárost. Magyarország megint lángokban áll. Vidéken is eldördültek a fegyverek. Valóban azt képzeli Moszkva, hogy a fegyverek ereje visszaállíthatja a régi szovjet rendet? Elfelejtik-e, hogyan harcolt néhány nappal ezelőtt az egész nemzet? És ezen túlmenően elfelejtik-e, hogy nem a magyarországi eseményekkel kezdődött a közép- és kelet-európai nyugtalanság? Előbb volt Kelet-Berlin, aztán következett Poznan, majd Varsó és Budapest. Talán nálunk megszakadt ez az eseménysorozat? Nem. Három nappal ezelőtt Romániában tüntettek az egyetemi hallgatók. Bukarestből azt jelentették, hogy a népi demokratikus szervek kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek az ellenőrzés megszigorítására. Két nappal ezelőtt Kelet-Németországban megint bebizonyosodott a kommunisták előtt, milyen veszélyes a néphangulat. Ulbricht, a keletnémet kommunisták vezetője személyesen számolt be arról, hogy röpiratokat terjesztenek, és demokratikus követelményeket támasztanak a rendszerrel szemben. A Szovjetunió Közép- és Kelet-Európában körülbelül 100 millió embert tart uralma alatt. Ebben az övezetben Moszkva tekintélye az utóbbi hetekben erősen megfogyatkozott. A hangulat nemcsak elkeseredett, de általánosan fenyegetővé vált és feszült. Nem jelenti-e a budapesti lépés a közép- és kelet-európai fejlemények egyetemes meggyorsulását?