Lássunk tisztán!

Lássunk tisztán! Ebben a műsorszámunkban főként a kommunista párt tagjaihoz szólunk. A józanul gondolkozó párttagoknak és párttisztviselőknek, akik nem akarják a szovjet csapatokkal együtt elhagyni hazánkat, a szabadságért harcoló nemzet oldalán a helyük. Erről beszél most röviden Gedeon Sándor, aki régebben maga is vezető tisztviselője volt a pártnak.

Most minden értelmes és öntudatos párttagnak meg tisztségviselőnek múlhatatlanul fel kell tennie magában a kérdést: akad-e akár egy is az eddigi vezetők gárdájából, aki iránt bizalommal lehet, akire ajánlatos hallgatnia? Az új központi első titkár, Kádár János hiába ült éveken át börtönben Rákosi és klikkje áldozataként, a történelmi kedd óta elvesztette minden hitelét, éppúgy, mint Nagy Imre, a Minisztertanács másodszori elnöke. Percek alatt eljátszották azt a kétes népszerűségüket is, amelyet mint a rákosizmus és sztálinizmus ellenlábasai, a párttagok egy részében gyűjtöttek. Eljátszották azzal, hogy hozzájárultak a szovjet csapatok beavatkozásához és az ostromállapot kihirdetéséhez. Így elárulták, hogy lényegileg egy húron pendülnek a sztálinistákkal, akik ellen tessék-lássék felléptek. Kádár János már júliusban összeszövetkezett a sztálinistákkal, amikor feltétel nélkül elfogadta a legmagasabb központi tisztségeket. Lehet-e hitele és tekintélye egy olyan vezetőnek, aki a hatalmi konc kedvéért összefog tegnapi porkolábjaival a nemzet ellen? Ugyanezt tette Nagy Imre is. A döntő válság közepette hirtelen kiütközött belőle a régi moszkovita, és a Kreml urainak parancsára a sztálinista Gerő mellé szegődött, hogy segítsen megmenteni a szovjet imperializmus magyarországi helytartóinak önkényuralmát. Éppúgy, mint Lengyelországban Gomulka, feltételül szabhatta volna azokat a követeléseket, amelyeket ellenzéki magatartásával hangoztatott. Az összes sztálinisták kiebrudalását, a párt és a kormány függetlenségét Moszkvával szemben. Nagy Imre, Kádár János és társaik a párt vezetői között idejében megbuktathatták volna Gerőt és sztálinista klikkjét, ezáltal pedig elejét vehették volna a vérontásnak, az országos elkeseredés forradalmi kirobbanásának. Ehelyett azonban elárulták nemcsak a nemzetet, de még a párttagok túlnyomó többségét is, amely tőlük várta a demokratizálás szólamainak megvalósítását. Nem ők buktatták meg Gerőt és klikkjét, hanem az elszánt szabadságharc, amelynek soraiban számtalan becsületes kommunista párttag is síkra szállt azért, hogy a moszkovita elnyomóktól kicsikart elvi engedmények gyakorlatilag is érvényesüljenek. Ezek után az önérzetes párttagok és párttisztviselők sem támogathatják többé a levitézlett vezetőket, akik a szovjet tankokat a szabadsághősök lehengerelésére harcba vetették. Kádár János és Nagy Imre éppúgy Moszkva megbízottja, mint elődeik. Őket is közvetlenül Mikojan és Szuszlov állította oda bábuknak. Most már a vak is látja, hogy a párt élén még ágáló összes vezetők nem egy eszménynek, hanem a mohó szovjet imperializmus és gyarmatosítás eszközei. Mégpedig nyomorult, siralmas eszközei. Nemcsak a nemzeti ügy, hanem saját programjuk árulói is. Magyarországon Marx és Lenin tételei közül ma már csak egyetlenegy helytálló és érvényes, mégpedig az, hogy a néptömegek a történelem alakítói. A néptömegek, a nemzet valamennyi társadalmi osztálya és rétege megmozdult, és igazi élcsapatai, a szabadságharcosok osztagai mögé állott. Tartsák állandóan szem előtt ezt a tényt a párttagok és a párttisztviselők is. A történelemalakító néptömegek küzdelmének hatása alatt a megszálló szovjet csapatok távozni fognak hazánkból. Ezért mindazok a kommunista párttagok, akik nem akarnak velük menni, most minden módon a népnél igyekezzenek jó pontokat szerezni maguknak. Mert a nemzet szabadságharca mindenképpen győzedelmeskedni fog.

Lássunk tisztán! című műsorunkat közvetítettük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!