00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Kedves hallgatóink! Most Vasvári Gergely helyzetjelentését olvassuk fel.
Szignál
Kedves hallgatóim! Reggel még harcok folytak Budapesten, most este pedig már az a helyzet, hogy Nagy Imre bejelentette a szovjet csapatok azonnali kivonulását a fővárosból. Az események drámai gyorsasággal váltják egymást. Biztosnak látszó hírekről néhány óra múlva kiderül, hogy valótlanok. Nagy szenzációk pedig órák alatt válnak semmivé, mert újabb események múlják felül jelentőségüket. Az ország népe nagy megkönnyebbüléssel fogadta a késő délutáni híreket arról, hogy Nagy Imre szerint holnapra virradóra nem lesz szovjet katona Budapesten. A megkönnyebbülést mindjárt az aggodalom váltotta fel. Hátha csak taktika. Hátha szomorú és befejezett tények következménye az egész kivonulás. A szabadságharcosok kétkedéssel fogadják a Kossuth Rádió bejelentéseit. Hiszen éppen ma közölte a Győri Rádió is, hogy ellentétben a Kossuth Rádió híreivel, a szovjet csapatok délelőtt még nem vonultak ki Budapestről. Sőt, egy-egy szabadságharcos-állásokat hevesen ostromoltak, annak ellenére, hogy ugyancsak Nagy Imre és a Kossuth Rádió szerint Budapesten vasárnap délután óta tűzszünet volt.
Most, amikor óráról órára új bejelentések lepik meg az ország és a világ népét, haladjunk sorjában, kedves hallgatóink, és foglaljuk össze a mai nap eseményeit:
A reggeli órákban, amíg Budapesten a szabadságharcosok továbbra is elszánt harcokban védik állásaikat, vidéken az ország egész területén a szabadságharcosok gyakorolják az uralmat. A nemzeti ügy hadseregének védelme alatt, tovább alakulnak a nemzeti bizottságok. A pártszervezetek működése gyakorlatilag megszűnt, és különösen az ország nyugati részén az Államvédelmi Hatóságokat likvidálták. A szabadságharcosok által ellenőrzött terülteken az élet kezd normalizálódni, egyes helyeken megindítják a vasúti forgalmat. Az üzemek és a közszolgáltatás dolgozik abból a célból, hogy a szabadságharcosok élelmezését és harci képességét biztosítsák. Rendkívül határozott magatartást tanúsítanak az ország bányászai. A bányászok tudatában vannak annak, hogyha ők nem termelnek, a moszkovita klikk ügye nem kerekedhetik felül, és a bányászok elérhetik, hogy az ígéretek megtartására kényszerítsék a moszkovitákat. A bányászok hangoztatják, hogy egyetlen csille szenet sem termelnek, amíg a szovjet csapatok nem kezdik meg az országból való kivonulásukat.
Az ország legkülönbözőbb pontjáról jelentik a munkások, hogy az egész munkásság elszántan folytatja a sztrájkot, mert ebben az egyik leghatalmasabb fegyvert látják. Olyan fegyvert, amely támogatja a szabadságharcosok fegyveres küzdelmét, és azzal vállvetve elérik, hogy a forradalom áldozatait ne lehessen politikai síkon kijátszani, és politikailag elsikkasztani.
Déltájban az ország közhangulata egyre élesebb. Egyre elkeseredettebben támadják a Nagy Imre-kormány huzavonáját és magatartását. A Győri Rádió kifejezést adott az elégedetlenségnek és azt mondotta, hogy a Nagy Imre-kormány ismét bűnös és késedelmes politikát folytat, és ezzel előidézi a további vérontást.
A Borsodi Munkástanács is hevesen támadja a kormányt. Kifogásolja annak nagy létszámát. Követeli, hogy Nagy Imre mellől tűnjenek el a helyettesek. Egyetlen miniszterelnök-helyettes legyen: Kovács Béla. Egyébként szakminisztériumokat állítsanak fel, és végre intézzék el, hogy a szovjet csapatok vonuljanak ki az országból. A kormány jelenlegi összetételében nem alkalmas a problémák megoldására. Ez a kormány tűnjön el és alakuljon új, ideiglenes kormány. Ezeket követeli a Borsodi Munkástanács, valamint Diákparlament, és hangoztatja, hogy a célok elérésére készek a további harcra és tovább folytatják a sztrájkot.
Rendkívül jelentős állásfoglalást juttatott el a Győri Rádióhoz 1600 soproni egyetemista küldöttsége. A küldöttség nyilatkozata mély politikai bölcsességet mutat, és a szabadságért küzdő egész nép vágyait fejezi ki. A soproni követelések főbb pontjai a következők:
Először: a kormány vonja vissza azt a felkérést, amellyel az elmúlt hét elején a Szovjetunióhoz fordult és szovjet csapatok beavatkozását indította el.
Ezzel a követeléssel kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy amikor Nyugat megkérdezte a Szovjetuniót, Sepilov külügyminiszter azzal hárította el magától a felelősséget, hogy a szovjet csapatok beavatkozását a magyar kormány kérte.
A soproni diákok fenti követelése tehát a kérdés lényegére tapint. A továbbiakban a soproni diákbizottság kijelenti, hogy a jelenlegi Országgyűlést és a kormányt, személyi összetételénél fogva, nem tartják alkalmasnak a problémák megoldására. Új, demokratikus választójog az, amit mindenekelőtt meg kell ígérni, és biztosítani kell. Az országban mindenütt megalakultak a nemzeti bizottságok. Ezeknek tagjaiból szervezzenek ideiglenes nemzetgyűlést, ez legyen az új helyzetben a kibontakozás alapja.
Amíg Magyarországon folynak a harcok és a szabadságharc ügye az egész ország területén győzedelmeskedik a városi és községi tanácsokban, külföldön folytatódik a diplomáciai hadjárat. Nemcsak a nyugati hatalmak, de a semleges államok is erős nyomást gyakorolnak a Szovjetunióra annak érdekében, hogy további beavatkozástól visszatartsák. Az Egyesül Nemzetek Szervezetéhez egymásután érkeznek a tagállamok jegyzékei. Ezek hevesen tiltakoznak a magyar szabadságharc letörése, a Szovjetunió beavatkozása ellen. Az utolsó 24 órában Ausztria, Törökország, Sziám, Argentína, a Fülöp-szigetek, Olaszország, Írország és Spanyolország intézett jegyzéket az ENSZ-hez. Helyeselték a nyugati nagyhatalmak lépését, a Biztonsági Tanács összehívását, és sürgették a magyar kérdés rendezését. Hasonló és újabb jegyzék érkezett Norvégia, Kanada és Svédország kormányától.
A nap folyamán megszólalt Szombathely önálló rádiója és támadta a kormányt, amiért nem intézkedett, hogy a tűzszünet elrendelése után a szovjet csapatok azonnal kezdjék meg kivonulásukat Budapestről, és amiért a kivonulást olyan feltételekhez kötötte, amelyeket a szabadsághősök nem fogadhatnak el. A Szombathelyi Rádió is közli, hogy a szabadságért folytatott harc sikere érdekében, az általános sztrájkot továbbra is fenntartják.
Rendkívüli politikai éleslátással a szabadságharcosok rádiói a nap folyamán a kormánnyal szemben felállították azt a követelést, hogy azonnal kéri a Varsói Szerződés revízióját. A kormány intézkedjék, hogy a szerződést aláíró államok vezetői haladéktalanul üljenek össze. A Varsói Szerződés 4., 7. és 8. cikkeivel teljesen ellenkezik a Szovjetunió magatartása és sérti a magyar nép szuverenitását. Azt is megállapítják a szabadságharcos rádiók, hogy a Varsói Szerződést Rákosiék és Gerőék kötötték meg, ennek tehát ma már nincs érvénye.
A Szatmár megyei Csaroda község lakói hasznos szolgálatot akartak tenni a szabadságharc ügyének és minden nehézséget leküzdve tájékoztatták a szabadságharcosokat, hogy október 24-e óta szovjet alakulatok jöttek hazánk területére. Csaroda község újjáalakult nemzeti bizottsága és a szabadságharc vezetői, a hír kapcsán, támadják a kormányt és felteszik a kérdést, ha a szovjet csapatok kivonulnak Budapestről, ha azt ígérik, hogy a szovjet csapatok elhagyják Magyarországot, akkor miért van szükség újabb szovjet csapatok bevonulására?
A délután folyamán, politikai vonalon érdekes fejlemények történtek. Megszólalt Nagy Imre miniszterelnök és lényegében a következőket jelentette be:
A kormány le akar térni az egypártrendszer útjáról és olyan politikai életet teremt, amely az 1945-ös koalíció pártjaira épül fel. "Ennek megfelelően - most szó szerint idézzük a Nagy Imre-féle szöveget, amely meglehetősen homályos - Ennek megfelelően a nemzeti kormányon belül szűkebb kabinetet alakítunk."
Így hangzik a Nagy Imre-féle szöveg, amely a továbbiakban közli ennek az úgynevezett kisebb kabinetnek a tagjait. Ezek a következők: Nagy Imre, Kovács Béla, Tildy Zoltán, Kádár János, Erdei Ferenc és Losonczy Géza, valamint egy, a szociáldemokrata párt által később kijelölendő személy.
Nagy Imre ugyanebben a beszédében megismételte régebbi kijelentéseit, hogy a szovjet csapatokat kivonják Budapestről, és tárgyalások indulnak az ország területéről való kivonásuk érdekében is.
Beszédet mondott Tildy Zoltán is és ebben megemlítette, hogy Kós Péter, magyarországi ENSZ-delegátust visszahívták. Közölte azt is, hogy esetleg választásokra kerülhet sor.
A késődélutáni órákban elhangzottak az első állásfoglalások a vidéki nemzeti tanácsok részéről a kabinet megalakulásával kapcsolatban. A miskolci szabad adó jelentése szerint a Borsod Megyei Nemzeti Tanács tiltakozik az új kabinet összetétele ellen. Szerda délutánra összehívták Miskolcra Borsod megye községi nemzeti tanácsai küldötteinek gyűlését. A Borsod Megyei Nemzeti Tanács csatlakozott a Győri Nemzeti Bizottság határozatához, hogy a szabadságharcosok a fegyvert addig nem teszik le, amíg az utolsó orosz katona el nem hagyta az ország területét.
A mezőkeresztesi olajmezők munkástanácsa határozatot hozott, hogy a munkások addig nem jelennek meg munkahelyükön, amíg az olajmezők őrzésére kirendelt orosz csapatok el nem vonulnak.
Az esti órákban hírek érkeznek arról, hogy megkezdték szervezkedésüket a '45-ös koalíciós pártok. Ugyanakkor élve a kiharcolt szervezkedési szabadsággal, rendezik soraikat a régi ifjúsági és egyéb társadalmi szervezetek is, és a kívánalmaknak, valamint a helyi viszonyoknak megfelelően új szervezetek jönnek létre. Megalakult a Keresztény Ifjúsági Szövetség.
A szabadságharcosoktól szerzett értesülések alapján beszámolhatunk arról, hogy Nagy Imre bejelentése után hogyan látják a helyzetet azok, akik a fegyvert kezükben tartják.
A fegyverrel küzdők úgy látják, hogy az egy hete folyó harcban a kormány percenként fenyegetett és fenyegetéseit percenként volt kénytelen visszavonni. Naponként ígért, másnap saját ígéretét igyekezett megszegni, hogy harmadnap kénytelen legyen az első ígéretekre visszatérni. A kormány fokozatosan megpróbálta a szabadságharcosokat ígéretekkel leszerelni, és amikor látta, hogy ez nem sikerül, újabb és újabb pontokon engedett. Az elmúlt hétnek ez a tapasztalata. És ez a tapasztalat arra tanítja a szabadságharcosokat, hogy ne adják ki a fegyvert a kezükből mindaddig, amíg a kormány az összes lényeges követeléseket nem teljesíti. Nagy Imre ma délutáni beszéde csak '45-ös alapon való koalíciós kormányzásról beszél, de nem beszél a szabad választásokról. Ezt másnak engedte át. De a 10 és 10 ezer magyar vére azért hullott ezekben a napokban, hogy a magyar nép saját maga által választott, kényszermentesen, titkosan és valóban demokratikusan választott pártokból alakítson kormányt.
A nemzeti szabadságharc hőseinek két alapvető nagy követelése továbbra is az, amiért a harc megindult: az orosz csapatok vonuljanak ki az egész ország területéről és a nemzet új politikai rendje általános, titkos választásokon alakuljon ki.
Kedves hallgatóink, percről percre új hírek jöhetnek, amelyek túlfutnak az előbbi eseményeken. Amikor jelentésemet zárom és továbbítom a stúdiókba, úgy áll a helyzet, ahogy elmondottam.
A viszonthallásra.
Szignál
Vasvári Gergely összefoglaló helyzetjelentését olvastuk fel.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Szignál
Kedves hallgatóim! Reggel még harcok folytak Budapesten, most este pedig már az a helyzet, hogy Nagy Imre bejelentette a szovjet csapatok azonnali kivonulását a fővárosból. Az események drámai gyorsasággal váltják egymást. Biztosnak látszó hírekről néhány óra múlva kiderül, hogy valótlanok. Nagy szenzációk pedig órák alatt válnak semmivé, mert újabb események múlják felül jelentőségüket. Az ország népe nagy megkönnyebbüléssel fogadta a késő délutáni híreket arról, hogy Nagy Imre szerint holnapra virradóra nem lesz szovjet katona Budapesten. A megkönnyebbülést mindjárt az aggodalom váltotta fel. Hátha csak taktika. Hátha szomorú és befejezett tények következménye az egész kivonulás. A szabadságharcosok kétkedéssel fogadják a Kossuth Rádió bejelentéseit. Hiszen éppen ma közölte a Győri Rádió is, hogy ellentétben a Kossuth Rádió híreivel, a szovjet csapatok délelőtt még nem vonultak ki Budapestről. Sőt, egy-egy szabadságharcos-állásokat hevesen ostromoltak, annak ellenére, hogy ugyancsak Nagy Imre és a Kossuth Rádió szerint Budapesten vasárnap délután óta tűzszünet volt.
Most, amikor óráról órára új bejelentések lepik meg az ország és a világ népét, haladjunk sorjában, kedves hallgatóink, és foglaljuk össze a mai nap eseményeit:
A reggeli órákban, amíg Budapesten a szabadságharcosok továbbra is elszánt harcokban védik állásaikat, vidéken az ország egész területén a szabadságharcosok gyakorolják az uralmat. A nemzeti ügy hadseregének védelme alatt, tovább alakulnak a nemzeti bizottságok. A pártszervezetek működése gyakorlatilag megszűnt, és különösen az ország nyugati részén az Államvédelmi Hatóságokat likvidálták. A szabadságharcosok által ellenőrzött terülteken az élet kezd normalizálódni, egyes helyeken megindítják a vasúti forgalmat. Az üzemek és a közszolgáltatás dolgozik abból a célból, hogy a szabadságharcosok élelmezését és harci képességét biztosítsák. Rendkívül határozott magatartást tanúsítanak az ország bányászai. A bányászok tudatában vannak annak, hogyha ők nem termelnek, a moszkovita klikk ügye nem kerekedhetik felül, és a bányászok elérhetik, hogy az ígéretek megtartására kényszerítsék a moszkovitákat. A bányászok hangoztatják, hogy egyetlen csille szenet sem termelnek, amíg a szovjet csapatok nem kezdik meg az országból való kivonulásukat.
Az ország legkülönbözőbb pontjáról jelentik a munkások, hogy az egész munkásság elszántan folytatja a sztrájkot, mert ebben az egyik leghatalmasabb fegyvert látják. Olyan fegyvert, amely támogatja a szabadságharcosok fegyveres küzdelmét, és azzal vállvetve elérik, hogy a forradalom áldozatait ne lehessen politikai síkon kijátszani, és politikailag elsikkasztani.
Déltájban az ország közhangulata egyre élesebb. Egyre elkeseredettebben támadják a Nagy Imre-kormány huzavonáját és magatartását. A Győri Rádió kifejezést adott az elégedetlenségnek és azt mondotta, hogy a Nagy Imre-kormány ismét bűnös és késedelmes politikát folytat, és ezzel előidézi a további vérontást.
A Borsodi Munkástanács is hevesen támadja a kormányt. Kifogásolja annak nagy létszámát. Követeli, hogy Nagy Imre mellől tűnjenek el a helyettesek. Egyetlen miniszterelnök-helyettes legyen: Kovács Béla. Egyébként szakminisztériumokat állítsanak fel, és végre intézzék el, hogy a szovjet csapatok vonuljanak ki az országból. A kormány jelenlegi összetételében nem alkalmas a problémák megoldására. Ez a kormány tűnjön el és alakuljon új, ideiglenes kormány. Ezeket követeli a Borsodi Munkástanács, valamint Diákparlament, és hangoztatja, hogy a célok elérésére készek a további harcra és tovább folytatják a sztrájkot.
Rendkívül jelentős állásfoglalást juttatott el a Győri Rádióhoz 1600 soproni egyetemista küldöttsége. A küldöttség nyilatkozata mély politikai bölcsességet mutat, és a szabadságért küzdő egész nép vágyait fejezi ki. A soproni követelések főbb pontjai a következők:
Először: a kormány vonja vissza azt a felkérést, amellyel az elmúlt hét elején a Szovjetunióhoz fordult és szovjet csapatok beavatkozását indította el.
Ezzel a követeléssel kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy amikor Nyugat megkérdezte a Szovjetuniót, Sepilov külügyminiszter azzal hárította el magától a felelősséget, hogy a szovjet csapatok beavatkozását a magyar kormány kérte.
A soproni diákok fenti követelése tehát a kérdés lényegére tapint. A továbbiakban a soproni diákbizottság kijelenti, hogy a jelenlegi Országgyűlést és a kormányt, személyi összetételénél fogva, nem tartják alkalmasnak a problémák megoldására. Új, demokratikus választójog az, amit mindenekelőtt meg kell ígérni, és biztosítani kell. Az országban mindenütt megalakultak a nemzeti bizottságok. Ezeknek tagjaiból szervezzenek ideiglenes nemzetgyűlést, ez legyen az új helyzetben a kibontakozás alapja.
Amíg Magyarországon folynak a harcok és a szabadságharc ügye az egész ország területén győzedelmeskedik a városi és községi tanácsokban, külföldön folytatódik a diplomáciai hadjárat. Nemcsak a nyugati hatalmak, de a semleges államok is erős nyomást gyakorolnak a Szovjetunióra annak érdekében, hogy további beavatkozástól visszatartsák. Az Egyesül Nemzetek Szervezetéhez egymásután érkeznek a tagállamok jegyzékei. Ezek hevesen tiltakoznak a magyar szabadságharc letörése, a Szovjetunió beavatkozása ellen. Az utolsó 24 órában Ausztria, Törökország, Sziám, Argentína, a Fülöp-szigetek, Olaszország, Írország és Spanyolország intézett jegyzéket az ENSZ-hez. Helyeselték a nyugati nagyhatalmak lépését, a Biztonsági Tanács összehívását, és sürgették a magyar kérdés rendezését. Hasonló és újabb jegyzék érkezett Norvégia, Kanada és Svédország kormányától.
A nap folyamán megszólalt Szombathely önálló rádiója és támadta a kormányt, amiért nem intézkedett, hogy a tűzszünet elrendelése után a szovjet csapatok azonnal kezdjék meg kivonulásukat Budapestről, és amiért a kivonulást olyan feltételekhez kötötte, amelyeket a szabadsághősök nem fogadhatnak el. A Szombathelyi Rádió is közli, hogy a szabadságért folytatott harc sikere érdekében, az általános sztrájkot továbbra is fenntartják.
Rendkívüli politikai éleslátással a szabadságharcosok rádiói a nap folyamán a kormánnyal szemben felállították azt a követelést, hogy azonnal kéri a Varsói Szerződés revízióját. A kormány intézkedjék, hogy a szerződést aláíró államok vezetői haladéktalanul üljenek össze. A Varsói Szerződés 4., 7. és 8. cikkeivel teljesen ellenkezik a Szovjetunió magatartása és sérti a magyar nép szuverenitását. Azt is megállapítják a szabadságharcos rádiók, hogy a Varsói Szerződést Rákosiék és Gerőék kötötték meg, ennek tehát ma már nincs érvénye.
A Szatmár megyei Csaroda község lakói hasznos szolgálatot akartak tenni a szabadságharc ügyének és minden nehézséget leküzdve tájékoztatták a szabadságharcosokat, hogy október 24-e óta szovjet alakulatok jöttek hazánk területére. Csaroda község újjáalakult nemzeti bizottsága és a szabadságharc vezetői, a hír kapcsán, támadják a kormányt és felteszik a kérdést, ha a szovjet csapatok kivonulnak Budapestről, ha azt ígérik, hogy a szovjet csapatok elhagyják Magyarországot, akkor miért van szükség újabb szovjet csapatok bevonulására?
A délután folyamán, politikai vonalon érdekes fejlemények történtek. Megszólalt Nagy Imre miniszterelnök és lényegében a következőket jelentette be:
A kormány le akar térni az egypártrendszer útjáról és olyan politikai életet teremt, amely az 1945-ös koalíció pártjaira épül fel. "Ennek megfelelően - most szó szerint idézzük a Nagy Imre-féle szöveget, amely meglehetősen homályos - Ennek megfelelően a nemzeti kormányon belül szűkebb kabinetet alakítunk."
Így hangzik a Nagy Imre-féle szöveg, amely a továbbiakban közli ennek az úgynevezett kisebb kabinetnek a tagjait. Ezek a következők: Nagy Imre, Kovács Béla, Tildy Zoltán, Kádár János, Erdei Ferenc és Losonczy Géza, valamint egy, a szociáldemokrata párt által később kijelölendő személy.
Nagy Imre ugyanebben a beszédében megismételte régebbi kijelentéseit, hogy a szovjet csapatokat kivonják Budapestről, és tárgyalások indulnak az ország területéről való kivonásuk érdekében is.
Beszédet mondott Tildy Zoltán is és ebben megemlítette, hogy Kós Péter, magyarországi ENSZ-delegátust visszahívták. Közölte azt is, hogy esetleg választásokra kerülhet sor.
A késődélutáni órákban elhangzottak az első állásfoglalások a vidéki nemzeti tanácsok részéről a kabinet megalakulásával kapcsolatban. A miskolci szabad adó jelentése szerint a Borsod Megyei Nemzeti Tanács tiltakozik az új kabinet összetétele ellen. Szerda délutánra összehívták Miskolcra Borsod megye községi nemzeti tanácsai küldötteinek gyűlését. A Borsod Megyei Nemzeti Tanács csatlakozott a Győri Nemzeti Bizottság határozatához, hogy a szabadságharcosok a fegyvert addig nem teszik le, amíg az utolsó orosz katona el nem hagyta az ország területét.
A mezőkeresztesi olajmezők munkástanácsa határozatot hozott, hogy a munkások addig nem jelennek meg munkahelyükön, amíg az olajmezők őrzésére kirendelt orosz csapatok el nem vonulnak.
Az esti órákban hírek érkeznek arról, hogy megkezdték szervezkedésüket a '45-ös koalíciós pártok. Ugyanakkor élve a kiharcolt szervezkedési szabadsággal, rendezik soraikat a régi ifjúsági és egyéb társadalmi szervezetek is, és a kívánalmaknak, valamint a helyi viszonyoknak megfelelően új szervezetek jönnek létre. Megalakult a Keresztény Ifjúsági Szövetség.
A szabadságharcosoktól szerzett értesülések alapján beszámolhatunk arról, hogy Nagy Imre bejelentése után hogyan látják a helyzetet azok, akik a fegyvert kezükben tartják.
A fegyverrel küzdők úgy látják, hogy az egy hete folyó harcban a kormány percenként fenyegetett és fenyegetéseit percenként volt kénytelen visszavonni. Naponként ígért, másnap saját ígéretét igyekezett megszegni, hogy harmadnap kénytelen legyen az első ígéretekre visszatérni. A kormány fokozatosan megpróbálta a szabadságharcosokat ígéretekkel leszerelni, és amikor látta, hogy ez nem sikerül, újabb és újabb pontokon engedett. Az elmúlt hétnek ez a tapasztalata. És ez a tapasztalat arra tanítja a szabadságharcosokat, hogy ne adják ki a fegyvert a kezükből mindaddig, amíg a kormány az összes lényeges követeléseket nem teljesíti. Nagy Imre ma délutáni beszéde csak '45-ös alapon való koalíciós kormányzásról beszél, de nem beszél a szabad választásokról. Ezt másnak engedte át. De a 10 és 10 ezer magyar vére azért hullott ezekben a napokban, hogy a magyar nép saját maga által választott, kényszermentesen, titkosan és valóban demokratikusan választott pártokból alakítson kormányt.
A nemzeti szabadságharc hőseinek két alapvető nagy követelése továbbra is az, amiért a harc megindult: az orosz csapatok vonuljanak ki az egész ország területéről és a nemzet új politikai rendje általános, titkos választásokon alakuljon ki.
Kedves hallgatóink, percről percre új hírek jöhetnek, amelyek túlfutnak az előbbi eseményeken. Amikor jelentésemet zárom és továbbítom a stúdiókba, úgy áll a helyzet, ahogy elmondottam.
A viszonthallásra.
Szignál
Vasvári Gergely összefoglaló helyzetjelentését olvastuk fel.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-30 22:37 |
Hossz | 0:14:20 |
Cím | Vasvári Gergely összefoglalója |
Műsorkategória | Kommentár |
Szerkesztő | Csonka Emil |