Visszaemlékezés

Kedves Hallgatóink! Az orosz hadsereg már több mint 100 esztendeje, 1849-ben is kihívta magára a művelt világ megvetését, amikor beleavatkozott a magyar szabadságharcba. Erről szól mostani visszaemlékezésünk.

Amikor dicső '48-as szabadságharcunkban a diadalmas honvéd seregek, amelyek az ellenséget mindenütt megverték, már Bécset fenyegették, és Pöltenberg huszárjai állítólag még Ferenc Józsefet is megkergették, a császári kormány kétségbeesésében és szorongatott helyzetében az oroszok segítségét kérte. A császári kormány már korábban is latolgatta az orosz segítség igénybevételét. 1849. január 1-jén még csak 40 ezer főnyi orosz csapat behívására gondoltak, ám tavaszra a magyar győzelmek folytán, a hadi helyzet oly aggasztóvá vált a császáriakra, hogy most már 100 ezer főnyi orosz hadsereg közbelépéséért kellett folyamodniuk az orosz cárhoz. A zsarnok cár a segítséget főként azért adta meg, mert attól tartott, hogy miután Magyarország kivívja végső függetlenségét, akkor a magyar példán felbuzdulva a lengyelek is fölszabadítják magukat az orosz iga alól. Ezért kellett a mérhetetlen túlerővel vérbe folytatni a magyar szabadságharcot. A barbár orosz militarizmus akkor is két magasabb rendű műveltséggel rendelkező nép ellen indult harcba. Magyarok és lengyelek bűne az volt, hogy Európa második romanizációja, vagyis a reneszánsz, Krakkóig és Budáig hatolt. Hogy részesei voltak annak a nagy és csodálatos szellemi áramlatnak, amely a modern világot megteremtette. Az orosz zsarnokság nem tűrhette, hogy szomszédságában az emberi szabadság rendszerében éljenek az emberek. Oroszország rövid európai történetében más kormányzati rendszert sohasem ismert, mint vagy a zsarnokságot, vagy az anarchiát. Zsarnokságot és anarchiát, rettegést és nyomort kellett bevinni Magyarországra, mert a zsarnok orosz cár így remélte fönntartani a kegyetlen elnyomatást Lengyelországban és magában Oroszországban. Szabadságharcunkat 1849-ben leverték a két császárság csapatai, de később éppen dicső küzdelmünk adta meg a jogot arra, hogy ismét visszaszerezzük helyünket a független nemzetek sorában.
Kedves Hallgatóink! A történelmi párhuzamok mindig igen tanulságosak, ám a következtetések mindig különbözők. Az orosz zsarnokság ma is minket, magyarokat és a lengyeleket fenyegeti. A történeti helyzet ma is ugyanaz, mint 1849-ben, de mégis van egy nagy különbség. Az "histoire accélérée", a meggyorsított történelem korát éljük, és egy olyan dicső küzdelem eredményeire, mint a most folyó magyar szabadságharc, nem kell oly hosszú ideig várakoznunk, mint az 1849-ben elnyomott szabadságharc után. Mostani forradalmunk megváltoztatja az egész világpolitikai helyeztet, és oly rendkívüli külpolitikai nehézségbe dönti a szovjet birodalmat, hogy népünk hősiessége eléri célját. A művelt világ közvéleménye a magyarság mellett áll, és ugyanolyan megvetéssel sújtja a nemzet szabadsága ellen harcoló barbár orosz erőszakot, mint 100 évvel ezelőtt.

Kedves Hallgatóink! Az orosz hadsereg 1849. évi közbelépéséről emlékeztünk meg.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!